Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Nagy Éva: A Vasi életrajzi bibliográfiák szerepe a helytörténeti kutatásban.

A bibliográfiák szerkesztői többségében a könyvtár olvasószolgálatának munkatársai, akik munkaidőben, szerzői díj nélkül végezték el a munkát. Az utóbbi néhány évben azonban olyan összeállítások is jelentek meg a sorozatban, amelyeket nem az intézményben dolgozó könyvtá­rosok állítottak Össze. A két kiadásban is megjelent Hefele-bibliográfia az Egyházmegyei könyvtár munkatársának munkája, ugyancsak ő, a Levéltár könyvtárosával együtt készítette el a Géfin Gyuláról szóló füzetet. A Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár és Informatikai Tanszé­kének tanára állította össze a Káldi János életmüvét feltáró kötetet. A kész bibliográfiával ke­resték meg a könyvtárat és kérték a sorozatban való megjelenés lehetőségét. Reményeink sze­rint ez azt bizonyítja, hogy szakmailag sikeres munkát végeztünk. A kötetek igazi értékét kutatásra felhasználhatóságuk mutatja meg. A napi tájékoztatáson túl további kutatások kiindulópontjaként is szerepet játszanak. A Hefele-bibliográfia a neves építész halálának 200. évfordulójára jelent meg másodszor, közvetlen segítséget nyújtva a nagyszabású, nemzetközi anyagot bemutató kiállításnak. Ezt a munkát és a Szily János püspökről szólót fel­használták restaurátorok a székesegyházban folyó felújításokhoz is. A XVIII-XIX. századi Szombathely teljes művelődéstörténete nyomon követhető a Szily Já­nos püspököt, a város barokk képének megálmodóját, Hefele Menyhért építészt, Faludi Ferenc költőt, Bitnitz Lajos nyelvészt, a líceum tanárát és Géfin Gyulái, a kiváló régészt és egyháztör­ténészt bemutató bibliográfiák segítségével. A helyismereti gyűjtemény számára is van hozadéka a bibliográfiák készítésének. Minthogy a gyűjtés nem korlátozódik a Savariensia-gyűjteményre, számos olyan irodalomról szereztünk tudomást, amely hiányzik anyagunkból, s így módunk nyílhatott beszerzésükre vagy feltárórendszereink kiegészítésére. A sorozat füzetei a könyvtár sokszorosítóműhelyében készültek változó színvonalon. Különö­sen az első tíz kötet miatt érheti jogos kritika az előállítókat, hiszen a közölt illusztrációk itt még szinte élvezhetetlenek. Az OTKA segítségével vásárolt gépek sokat javítottak a külső megjele­nésen, s a technika fejlődésével (szövegszerkesztés) további kisebb minőségi javulás figyelhető meg. Nyomdai előállításra gondolni sem lehet a szűkös anyagi lehetőségek miatt, így az ábrák színvonala ma is hagy kívánnivalót maga után. A könyvtár tervezi a sorozat folytatását, bár új kötet megjelenése csak külső, pályázat során elnyert támogatással lehetséges. Most készül az Imre Samu nyelvész életmüvét bemutató bibli­ográfia - várhatóan szeptemberben megjelenik - kéziratban készen van a Gothárd Jenő-bibliog­ráfia bővített anyaga, s ígéret is a kiadás támogatására. A pályázatokon elnyert összegek, vagy a helyi önkormányzatok támogatása az esetek túlnyo­mó részében a teljes kiadási költségeket nem fedezik. Egy részük csupán arra elegendő, hogy a szerzők legalább jelképes összeget kaphassanak munkájukért. A fennmaradó összegeket a könyvtár költségvetéséből kell kigazdálkodni. Sajnos ezek a kiadványok nem jó reklámhordo­zók, így szponzori fegyelemre sem számíthatunk. Mégis, amíg van szakember, aki színvonalas munkára képes és kész, feltárni, bemutatni érdemes életmű, kutatói érdeklődés, folytatni kell. Még akkor is, ha egyre nagyobb a késztetés adatbázisok építésére, ahova a legfrissebb irodalom is könnyen beépíthető, a könyvtárosi-biblíográfusi munka ebben a formában megmutatásra ér­demes és a kutatók nagy része továbbra is szívesen veszi kezébe a minőségileg vitathatatlanul többet nyújtó szerkesztett köteteket. 91

Next

/
Thumbnails
Contents