Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Nagy Éva: A Vasi életrajzi bibliográfiák szerepe a helytörténeti kutatásban.
A bibliográfiák szerkesztői többségében a könyvtár olvasószolgálatának munkatársai, akik munkaidőben, szerzői díj nélkül végezték el a munkát. Az utóbbi néhány évben azonban olyan összeállítások is jelentek meg a sorozatban, amelyeket nem az intézményben dolgozó könyvtárosok állítottak Össze. A két kiadásban is megjelent Hefele-bibliográfia az Egyházmegyei könyvtár munkatársának munkája, ugyancsak ő, a Levéltár könyvtárosával együtt készítette el a Géfin Gyuláról szóló füzetet. A Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár és Informatikai Tanszékének tanára állította össze a Káldi János életmüvét feltáró kötetet. A kész bibliográfiával keresték meg a könyvtárat és kérték a sorozatban való megjelenés lehetőségét. Reményeink szerint ez azt bizonyítja, hogy szakmailag sikeres munkát végeztünk. A kötetek igazi értékét kutatásra felhasználhatóságuk mutatja meg. A napi tájékoztatáson túl további kutatások kiindulópontjaként is szerepet játszanak. A Hefele-bibliográfia a neves építész halálának 200. évfordulójára jelent meg másodszor, közvetlen segítséget nyújtva a nagyszabású, nemzetközi anyagot bemutató kiállításnak. Ezt a munkát és a Szily János püspökről szólót felhasználták restaurátorok a székesegyházban folyó felújításokhoz is. A XVIII-XIX. századi Szombathely teljes művelődéstörténete nyomon követhető a Szily János püspököt, a város barokk képének megálmodóját, Hefele Menyhért építészt, Faludi Ferenc költőt, Bitnitz Lajos nyelvészt, a líceum tanárát és Géfin Gyulái, a kiváló régészt és egyháztörténészt bemutató bibliográfiák segítségével. A helyismereti gyűjtemény számára is van hozadéka a bibliográfiák készítésének. Minthogy a gyűjtés nem korlátozódik a Savariensia-gyűjteményre, számos olyan irodalomról szereztünk tudomást, amely hiányzik anyagunkból, s így módunk nyílhatott beszerzésükre vagy feltárórendszereink kiegészítésére. A sorozat füzetei a könyvtár sokszorosítóműhelyében készültek változó színvonalon. Különösen az első tíz kötet miatt érheti jogos kritika az előállítókat, hiszen a közölt illusztrációk itt még szinte élvezhetetlenek. Az OTKA segítségével vásárolt gépek sokat javítottak a külső megjelenésen, s a technika fejlődésével (szövegszerkesztés) további kisebb minőségi javulás figyelhető meg. Nyomdai előállításra gondolni sem lehet a szűkös anyagi lehetőségek miatt, így az ábrák színvonala ma is hagy kívánnivalót maga után. A könyvtár tervezi a sorozat folytatását, bár új kötet megjelenése csak külső, pályázat során elnyert támogatással lehetséges. Most készül az Imre Samu nyelvész életmüvét bemutató bibliográfia - várhatóan szeptemberben megjelenik - kéziratban készen van a Gothárd Jenő-bibliográfia bővített anyaga, s ígéret is a kiadás támogatására. A pályázatokon elnyert összegek, vagy a helyi önkormányzatok támogatása az esetek túlnyomó részében a teljes kiadási költségeket nem fedezik. Egy részük csupán arra elegendő, hogy a szerzők legalább jelképes összeget kaphassanak munkájukért. A fennmaradó összegeket a könyvtár költségvetéséből kell kigazdálkodni. Sajnos ezek a kiadványok nem jó reklámhordozók, így szponzori fegyelemre sem számíthatunk. Mégis, amíg van szakember, aki színvonalas munkára képes és kész, feltárni, bemutatni érdemes életmű, kutatói érdeklődés, folytatni kell. Még akkor is, ha egyre nagyobb a késztetés adatbázisok építésére, ahova a legfrissebb irodalom is könnyen beépíthető, a könyvtárosi-biblíográfusi munka ebben a formában megmutatásra érdemes és a kutatók nagy része továbbra is szívesen veszi kezébe a minőségileg vitathatatlanul többet nyújtó szerkesztett köteteket. 91