Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - „A Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészete" (összeáll: Fülöp Éva Mária).

Grassalkovich-birtok gazdálkodását elemző munka és számos más, többek között a magyar mezőgazdaság XVIII. századi történetéről szóló alapvető agrártörténeti kiadvány szerzőjének neve fémjelzi. Wellmann agrár-, történész és levéltárosi képzettsége szilárd alapként szolgált történetírói működéséhez.

4 Bakáts István többek között mint a Magyar Országos Levéltár családtörténeti repertóriumainak szakavatott'összeállítója ismert, de az említett uradalomtörténeti sorozatban is szerepel a regéci uradalom történetét feldolgozó kötettel.

5 A második kötetben szerkesztőként közreműködő Gerendás Ernő ugyancsak a Domanovszky-féle uradalomtörténeti sorozaton belül, az egyetlen, egyházi birtokra vonatkozó feldolgozás szerzője: a garamszentbenedeki bencés apátság földbirtoka müvelésének bemutatásával.

6 Mindkét kötetben szerepel a jogvégzett Dóczy Jenő neve, aki a Földművelésügyi Minisztériumból került a múzeumba, s lett annak könyvtárigazgatója. Ö az agrár-közigazgatás területén szerzett ismereteit kamatoztathatta a kötet munkálatai során, akárcsak a 4-8. kötetet összeállító Takács Imre, aki a későbbiekben a földművelésügyi tárca önállóvá válásnak történetét is feldolgozta.

7 A 4. kötettől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Bibliográfiai Munkacsoportja készítette a köteteket. A 3. kötetet a múzeum főigazgatója, S. Szabó Ferenc szerkesztette. Amint az a fentiekből is kitűnik, a múzeum könyvtára a kezdetektől szorosan összeforrott a szakbibliográfia elkészítésével (s a későbbiekben is törekedte erre, bár ezt a differenciálódó szakterületek gyarapodó kiadványai és az utóbbi évek pénzügyi nehézségei nagyban akadályozzák). A hazai mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének 8 kötete, e „retrospektív agrárbibliográfia"

8 nagyszabású vállalkozás volt, a maga több, mint negyvenezer címfelvételével. Nemcsak az agrártörténet szempontjaiból forgatható, hiszen a korai időszakban az agrárszakirodalom születésekor az agrártudomány jeles itthoni alkotásai a korabeli szaktudomány fejlettségét tükrözik, annak változásai nyomon követésére adnak lehetőséget a későbbi kutatóknak. így jogos Tarába Mária megállapítása, mely szerint „... egy átfogó történeti szakbibliográfia" mindig a tudományterület fejlettségét is igazolja.

9 „Az élet teljességéhez szükség van az emlékezet hatalmára. ... Erre az öntudatra ... szüksége van az egyénnek és a nemzeti közösségnek... "

10 A bibliográfia előzményei között számon kell tartanunk az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) által 1894-től kiadott Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle egy rovatát.

11 A Szemlén belül már 1895-től megindult a Könyvészet című magyar rovat, a „különböző időszakokra vonatkozó szakbibliográfiák"

12 közlésével. Az első szerkesztő, Paikert Alajos, még az évben megbízást kapott a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár létrehozására, s így indíttatása a magyar mezőgazdasági könyvészet adatainak összegyűjtése iránt igen szerencsés módon érthető okokból eredt. Ahogyan írta, a végül is 1907-ben, a millecentenáriumi kiállítás történeti épületcsoportja időtálló anyagból újjáépített volt kiállítási épületeiben megnyílt múzeumot könyvtár nélkül el sem tudta képzelni, az „... kezdettől fogva különös gondom tárgya volt."

13 A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlét a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, s a kor legjelesebb agrártudósai és történészei figyelme így biztosított volt a kiadvány iránt.

14

1897től, Paikert mellett a másik szerkesztő Tagányi Károly lett, akinek gazdaságtörténetírásunkban a földhasználat kérdéseiről írott munkájával kiemelt helye van. A múzeumban a könyvészeti adatgyűjtés 1917-ben indult meg, a Gazdaságtörténeti Osztály keretén belül. Alapját a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtára, s a tudományos intézete katalógusai mellett az OMGE és a földművelésügyi tárca már kész katalógusai alkották. Itt kell megemlékeznünk Ibos Józsefről, a Gazdaságtörténeti Osztály vezetőjéről. O készítette el a tervezetet az adatgyűjtésre, javasolva, hogy az szerzők, szakok, lelőhelyek szerint, betűrendben ké62