Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Bényei Miklós: A településtörténeti bibliográfiák készítésének dilemmái.
BÉNYEI MIKLÓS A TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIÁK KÉSZÍTÉSÉNEK DILEMMÁI Gondolom, e helyen, ebben a körben nem szükséges bizonygatni a helyismereti, közelebbről a településtörténeti bibliográfiák fontos szerepét, tudományos és gyakorlati jelentőségét. Elhagyható az elvi-módszertani bevezetés is, hiszen Kertész Gyula a. Könyvtáros 1983. évi 9. és 10. számában közölt A falu- és városbibliográfiák szerkesztésének módszertani kérdései című műhelytanulmányában minden lényeges problémát kifejtett. Ez az írás megjelenése óta megkerülhetetlen segédlete, nélkülözhetetlen támasza és még nyilván hosszú-hosszú ideig útmutató iránytűje lesz a lokális bibliográfiák összeállítóinak. Kertész Gyula kiváló elméleti-metodikai alapvetése részletekig hatolóan tisztázta, hogyan kell - vagy hogyan kellene - falu- és várostörténeti bibliográfiát csinálni; mindennek ismétlése tehát merőben felesleges. Éppen ezért most arra teszek kísérletet, hogy felvázoljam: hogyan készültek, hogyan néznek ki a nyomtatásban vagy más sokszorosítási eljárással napvilágot látott, vagyis publikussá vált hazai jegyzékek. E feladat megoldásához a megyei könyvtáraktól kértem segítséget. Egy kivételével mindenhonnan érkezett válasz, amelyet ezúttal, a nyilvánosság előtt is szeretnék megköszönni az intézmények vezetőinek és a közvetlenül közreműködő kollégáknak. A tőlük kapott listák, fénymásolatok, különlenyomatok és a könyvtárközi kölcsönzéssel eljuttatott kötetek, füzetek alapján gyűlt össze a tanulmány anyaga. Mielőtt azonban rátérnék mondandómra, elengedhetetlen némi tartalmi szűkítés, a címben jelzett kategória pontosabb körülhatárolása. Először is: csak a retrospektív bibliográfiákkal, azok közül is az átfogó igényű, az adott település történetének egészét vagy nagyobbik hányadát áttekintő jegyzékekkel foglalkoztam; ily módon nem tárgyalom a „Barcs város öt éve a sajtó tükrében", a „Helyismereti bibliográfia Balatonfüredről 1971-1976." című és más hasonlójellegű kiadványokat. Másodszor: kizárólag a község- és várostörténeti bibliográfiákat vettem figyelembe, vagyis az egyébként igen értékes és szakmai szempontból nagyon érdekes megyetörténeti vagy kistáji, esetleg járási összeállításokat - pl. Pest megye történelmi irodalmának bibliográfiája (1974), Csongrád megye népe és földje (1954), Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma (1947) - nem; nem térek ki a Budapest történeti bibliográfia tanulságaira sem, amely a főváros és saját méreteinél fogva külön nagyságrendet képez és külön elemzést igényel. Harmadszor: csakis a fogalmilag bibliográfiának minősíthető címjegyzékeket vizsgáltam, azaz a településtörténeti tanulmánykötetekben, összefoglalásokban gyakran fellelhető, a kötethez felhasznált, a tanulmányokban hivatkozott irodalom puszta felsorolásait nem. Kétségtelen viszont, hogy ezek a listák bibliográfiai funkciót is betöltenek, mivel a monográfia megjelenéséig közzétett fontosabb publikációkat magától értetődően tartalmazzák (némelyikük a 200-300 tételt is meghaladja), ennélfogva a könyvtári tájékoztatásban is hasznosíthatók; ezért érdemes egy futó pillantást vetni rájuk. Ezeknek a listáknak két alapváltozata különböztethető meg: az egyik a lábjegyzetekben szereplő müveket veszi számba a szerzők, illetve a címek betűrendjében, nagyritkán tematikai csoportosításban (pl. Letenye története - 1992, Salgótarján története - 1972, Röjtökmuzsaly krónikája - 1993); a másik a felhasznált irodalom felsorolását egybekapcsolja a hivatkozásokban alkalmazott rövidítések feloldásával, ezért ez mindig alfabetikus (pl. Edelény múltjából - 1973, Vecsés története - 1986). Mindkét változatra jellemző, hogy nemcsak a lokális és a helyi adatokat közlő országos vagy megyei anyagot rögzíti, hanem a komparatisztika módszeréből fakadóan nagy számban a többi hasonló zsánerű településről kiadott könyveket, 41
