Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.

Előbb nyomó-, később gépmesteri beosztásban dolgozott. Élete végén ő gondozta az akkor in­dult Komáromi Lapokat. Archaszka (Gyulai) Ferenc évtizedekig volt a nyomda ügyvezetője és egy időben szerkesztette a Komáromi Kalendáriumot is. Kortársi visszaemlékezései, csak a for­radalom és szabadságharc előtti helyi nyomdászatára vonatkoznak. 7 A komáromi Szigler nyomda első korszakát Szigler Antal haláláig, 1870-ig számíthatjuk. 8 A hosszú betegség után, életének 67 évében elhunyt nyomdász és testvére alakította ki azt a komá­romi nyomdászati és könyvkultúrát, amely az 1870-es években fontos változásokat mutat. 1850­bcn Sziglerék 75 nyomda egyikeként működtek az országban. A lassan kibontakozó abszolutiz­mus kori viszonyok között, a rövid néhány év alatt több természeti katasztrófa által is sújtott Ko­máromban 1866-ra elérték az akkorra már csak vidéken működő 89 officina egyikeként nyitrai fióküzem felállítását. 9 A csak Szigler Mihály nevével jelzett kiadványokat 1864-65-től ismerjük Nyitráról. A komáromi nyomtatványok 1872-ig utalnak a testvérek közös tulajdonú műhelyére. Több esetben csak zárójelben „(előbb Szigler testvérek)" felirat formájában. A nyomtatványok impresszumai e dátumtól Siegler (Szigler) Károlyt jelölik meg a nyomda tulajdonosául. 1874­75-ben felesége nevével jelentek meg művek, majd 1876-78 között ismét őt tüntetik fel a kiad­ványok megjelenési adatai között. Levéltári források, így végrendelet hiányában nem állapítható meg, mi volt az oka e gyakori tulajdonosváltásnak. Tény viszont, hogy a nyomda ebben az évtizedben állította elő a legtöbb ki­adványt - nem számítva a színlapokat és az 1880-as években már rendszeres időszaki sajtóter­mékeket. A polgári összetételű kiadványtermés ekkorra alakult ki, a következő időszakot is meghatározó tendenciákkal, jellegzetességekkel. Az 1870-es években, és később alakulnak meg az országban azok a nagy nyomdai és kiadói részvénytársaságok, amelyek korszerű technikai felszereltségük, nagy teljesítőképességük miatt már a nagyipari méretekben jelentették meg kiadványaikat. A nagykapitalista vállalkozások or­szágos konkurenciája éreztette hatását e vidéki kis nyomda kiadványait illetően is: egyre több, csak helyi vonatkozású terméket állítottak elő Komáromban. A Komáromi Szigler nyomda mű­ködésében változást jelentett, hogy az 1870-es évtizedben indult meg Tatán Engländer Jakab, 1880-ban pedig Kopasz Józsefné nyomdája. Itteni szerzők műveit, a korábban Tatán keletkezett igények kielégítését már nem a Szigler üzem, hanem az említett tatai nyomdák végezték. 10 Szigler Károly nyomdája 1878 áprilisában csődbe jutott. Augusztusban apósa, Ziegler Károly (\ 823-1894) fizette ki a felhalmozott adósságot. Ő az üzemet azonban egy évig még a Magyar utcában működtette. 1879-ben költöztette nyomdáját Komárom főutcájába, a Nádor utcába, ahol tulajdonosa könyv- és papírkereskedést is működtetett. A céget 1894-ben Stark Jenő, tőle még ugyan azon évben Rónai Frigyes vásárolta meg. 11 A nyolcvanas évek kiadványaihoz képest csökkenő mennyiséget mutat az alig három év kiadványtermése a tulajdonosváltásig. Ziegler üzeme 1887-ben egy gyors sajtóval, egy kézisajtóval és egy amerikai sajtóval, valamint két se­gédgéppel üzemelt. Egy évvel később csak vidéken már 293 nyomda működött Magyarorszá­gon. A nyomda 1889-ben Prohászka (Gyulai) Ferenc vezetésével három szedőt, három tanon­cot és egy gépmestert alkalmazott, egy nyomdagépet működtetett. 12 Az utolsó néhány évben egyre csökkenő mennyiségű alkalmi kiadványt jelentettek meg. Leg­fontosabb nyomtatványai közül itt a Komáromi Lapokat, amelyet később Spitzer Sándor vett át, a Jó Pásztor című egyházszónoklati lapot (1881), illetve a Komárom Vármegyei és Városi Tör­téneti és Régészeti Egylet évkönyveit (1888-93) emeljük ki. Komáromban 1850-90 között 577 nyomdaterméket készítettek, melynek több mint 90%-a bérmunka volt: döntően a helyi, városi és megyei igényeket elégítették ki. Az itt élő értelmiség, helyi szerzők tollából származik az összes szerzős mű közel 3/4-e, 133 db nyomtatvány. E cso­124

Next

/
Thumbnails
Contents