Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.

Előbb nyomó-, később gépmesteri beosztásban dolgozott. Élete végén ő gondozta az akkor indult Komáromi Lapokat. Archaszka (Gyulai) Ferenc évtizedekig volt a nyomda ügyvezetője és egy időben szerkesztette a Komáromi Kalendáriumot is. Kortársi visszaemlékezései, csak a forradalom és szabadságharc előtti helyi nyomdászatára vonatkoznak.

7 A komáromi Szigler nyomda első korszakát Szigler Antal haláláig, 1870-ig számíthatjuk.

8 A hosszú betegség után, életének 67 évében elhunyt nyomdász és testvére alakította ki azt a komáromi nyomdászati és könyvkultúrát, amely az 1870-es években fontos változásokat mutat. 1850bcn Sziglerék 75 nyomda egyikeként működtek az országban. A lassan kibontakozó abszolutizmus kori viszonyok között, a rövid néhány év alatt több természeti katasztrófa által is sújtott Komáromban 1866-ra elérték az akkorra már csak vidéken működő 89 officina egyikeként nyitrai fióküzem felállítását.

9 A csak Szigler Mihály nevével jelzett kiadványokat 1864-65-től ismerjük Nyitráról. A komáromi nyomtatványok 1872-ig utalnak a testvérek közös tulajdonú műhelyére. Több esetben csak zárójelben „(előbb Szigler testvérek)" felirat formájában. A nyomtatványok impresszumai e dátumtól Siegler (Szigler) Károlyt jelölik meg a nyomda tulajdonosául. 187475-ben felesége nevével jelentek meg művek, majd 1876-78 között ismét őt tüntetik fel a kiadványok megjelenési adatai között. Levéltári források, így végrendelet hiányában nem állapítható meg, mi volt az oka e gyakori tulajdonosváltásnak. Tény viszont, hogy a nyomda ebben az évtizedben állította elő a legtöbb kiadványt - nem számítva a színlapokat és az 1880-as években már rendszeres időszaki sajtótermékeket. A polgári összetételű kiadványtermés ekkorra alakult ki, a következő időszakot is meghatározó tendenciákkal, jellegzetességekkel. Az 1870-es években, és később alakulnak meg az országban azok a nagy nyomdai és kiadói részvénytársaságok, amelyek korszerű technikai felszereltségük, nagy teljesítőképességük miatt már a nagyipari méretekben jelentették meg kiadványaikat. A nagykapitalista vállalkozások országos konkurenciája éreztette hatását e vidéki kis nyomda kiadványait illetően is: egyre több, csak helyi vonatkozású terméket állítottak elő Komáromban. A Komáromi Szigler nyomda működésében változást jelentett, hogy az 1870-es évtizedben indult meg Tatán Engländer Jakab, 1880-ban pedig Kopasz Józsefné nyomdája. Itteni szerzők műveit, a korábban Tatán keletkezett igények kielégítését már nem a Szigler üzem, hanem az említett tatai nyomdák végezték.

10 Szigler Károly nyomdája 1878 áprilisában csődbe jutott. Augusztusban apósa, Ziegler Károly (\ 823-1894) fizette ki a felhalmozott adósságot. Ő az üzemet azonban egy évig még a Magyar utcában működtette. 1879-ben költöztette nyomdáját Komárom főutcájába, a Nádor utcába, ahol tulajdonosa könyv- és papírkereskedést is működtetett. A céget 1894-ben Stark Jenő, tőle még ugyan azon évben Rónai Frigyes vásárolta meg.

11 A nyolcvanas évek kiadványaihoz képest csökkenő mennyiséget mutat az alig három év kiadványtermése a tulajdonosváltásig. Ziegler üzeme 1887-ben egy gyors sajtóval, egy kézisajtóval és egy amerikai sajtóval, valamint két segédgéppel üzemelt. Egy évvel később csak vidéken már 293 nyomda működött Magyarországon. A nyomda 1889-ben Prohászka (Gyulai) Ferenc vezetésével három szedőt, három tanoncot és egy gépmestert alkalmazott, egy nyomdagépet működtetett.

12 Az utolsó néhány évben egyre csökkenő mennyiségű alkalmi kiadványt jelentettek meg. Legfontosabb nyomtatványai közül itt a Komáromi Lapokat, amelyet később Spitzer Sándor vett át, a Jó Pásztor című egyházszónoklati lapot (1881), illetve a Komárom Vármegyei és Városi Történeti és Régészeti Egylet évkönyveit (1888-93) emeljük ki. Komáromban 1850-90 között 577 nyomdaterméket készítettek, melynek több mint 90%-a bérmunka volt: döntően a helyi, városi és megyei igényeket elégítették ki. Az itt élő értelmiség, helyi szerzők tollából származik az összes szerzős mű közel 3/4-e, 133 db nyomtatvány. E cso124