Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.

HORVÁTH GÉZA ADALÉKOK KOMÁROM NYOMDÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ (1850-1890) A szabadságharc leveretése után a magyar könyvkultúra és időszaki sajtó polgári-nemzeti fejlődésében is visszaesés következett be. Az osztrák abszolutizmus teremtette viszonyok nem kedveztek e területnek sem. A cenzurális kötöttségek miatt lapot indítani szinte lehetetlen volt, Komáromban 1871-ig nem jelent meg időszaki sajtótermék. A Magyarhoni Természetbarát és német nyelvű változata a Der Naturfreund Ungarns című rövid életű szaklap politikailag érdektelen volt. A Nyitrán szerkesztett folyóiratot a komáromi Szigler nyomda* állította elő. A lap csak 1856-57 között tudott megjelenni. Ez azt bizonyította, hogy tartalmilag sem volt a legsikeresebb, bár művelődéstörténeti jelentőségét ma nagyra becsüljük.

1 „Sziglerék nyomdájába is sűrűn érkeztek a szigorító rendeletek, amelyek egy-egy fejszecsapások voltak a sajtószabadság ellen ...A ponyvairodalmi termékek nyomására szánta rá magát újra a Szigler nyomda, s csak ritkábban nyílt alkalma egy-egy jobb munka nyomására ...Az irodalmat terjesztő ponyva, amely már kezdett eltünedezni, újra kezdi visszahódítani birodalmát, ha csak rövid időre is. " - írta a komáromi nyomdászat és sajtó múltjának kiváló ismerője Baranyai József.

2 Ez volt az a lehetőség, amellyel fenn lehetett tartani az olvasás iránti társadalmi igényt. Ez a kiadvány-típus biztosított a komáromi nyomda 1848-tól új tulajdonosainak, Szigler Antalnak és Mihálynak megélhetést. További jól eladható kiadványok voltak ekkoriban még az ájtatossági-, népi vallásosságot szolgáló imádságos és énekes könyvek, amelyek szintén tömegolvasmányoknak nevezhetők a múlt század második felének szigorú körülményei között is. Az ügyes és tekintélyes polgár, kiváló kereskedő Szigler Antal „ nagyon is jól tudta, hogy mit ér ez a naptár, - a híres komáromi kalendárium, - és a nyomda. "

3 Annál is inkább, mivel 1849 októberében üzembe helyezték Komáromban az akkor korszerűnek számító Loeser Henrik bécsi gépész gyártmányát, gyorssajtóját, amely korszakunk végéig szolgálatban állt. Tíz évvel az új technikai eljárás első hazai bevezetése után e vidéki kis nyomda, kicserélve az 1848 szeptemberében megsérült Wankó-féle gépet - így próbált lépést tartani a fejlődéssel.

4 A beruházás megtérülésének igénye is a jól eladható tömegkiadványok előállítását követelte, a nyomdász kiadáspolitikájának ebben az irányban történő alakítását segítette elő. Az ötvenes években pedig fokozottan mint ezt a nyomtatványok is bizonyítják. Sőt Sziglerék - elsősorban Mihály kapcsolatai révén - „a szomszéd megyeszékhelyen, Nyitrán is dolgoztak, ha volt mit. "

5 Munka pedig egyre több akadt: a Szigler testvérek nyomdájának könyvkiadása viszonylag rövid idő elteltével határozott fejlődést mutat mind mennyiségi gyarapodásában, mind összetételében, színvonalában. Ebben kiemelkedő részük volt a nyitrai megrendeléseknek. Viszonylag kevés adatunk van a komáromi nyomda személyzetéről. Erre vonatkozóan is a cég nyomdakönyve szolgálhatna forrásul, ha fennmaradt volna. „ Több, ma már szép állást betöltő egyén nevével találkozunk e feljegyzési könyvben, akik, mint nyomdászinasok ennél a nyomdánál kezdték pályájukat" - írja Baranyai.

6 Gútay Zsigmond (1821-1881) negyvenöt évig volt a nyomda hűséges alkalmazottja. Még az előző tulajdonosnál, Weinmüller Franciskánál kezdett. ' A nyomdát alapító Siegler család nevét több változatban olvashatjuk. A családalapító Siegler nevének különböző írásbeli változatait használták az utódok: Sziegler. Szigler. Ziegler. A szerző is több írásmódot használ, most mi is ezt követtük, de a későbbi és behatóbb tanulmányok írásánál célszerűbb lenne e problémát tisztázni, illetve a családalapító Siegler névváltozatot használni. -A szerk. 123