Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Csiffáry Gergely: A helytörténetírás levéltári, múzeumi és könyvtári forrásai.

A kéziratos térképek használatánál eligazodást jelent: Balázs László-Papp Vary Árpád: A magyar földmérés és térképészet. Bp. 1979. Földmérési és térképészeti szakközépiskolák tankönyve. ' Borbély Andor-Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II.'József korában. Bp. 1932. Különnyomat a Térképészeti Közlöny II. kötet. 1-2. füzetéből. Csendes László-N. Ipoly Márta: Települések szelvényezése az első-második-harmadik katonai felmérések alapján. Bp. 1977. Hadtörténeti Térképtár kiadása. Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged, 1928. Klinghammer István-Pápay Gyula-Török Zsolt: Kartográfiatörténet. Bp. 1995. Paldus, Josef: Die militärischen Aufnahmen im Bereiche der Habsburgischen Länder aus der Zeit Kaiser Josephs II. Wien, 1919. Az írott forrásokról általában annyit: ezek korszakonként igen komoly mennyiségi eltéréseket mutatnak. Általában igaz: időben minél korábbra megyünk vissza, annál gyérebbek forrásaink. Az 1000 előtti időkről egyáltalán nincs levéltári forrás. Itt a régészet és nyelvészet eredményeire kell támaszkodni. A forrásbázis a XVI. századtól lesz bővebb, de csak a XVIII. századtól szélesedik ki igazán. Az államalapítás előtti kor Levéltári anyag nincs. Elbeszélő források, krónikák - Anonymus: Gcsta Hungarorum. E kor vizsgálatakor a régészeti feltárómunka tudományosan publikált eredményeire, illetve múzeumi gyűjteményekben őrzött anyagaira támaszkodhatunk. Az ásatásokra, feltárásokra, leletmentésekre - mégha tudományosan nem is dolgozták még fel - mindenképpen találhatunk publikus anyagot. Az ásatást végző régészek jelentés formájában kötelesek beszámolni a tevékenységükről, mert ha ezt nem teszik meg, nem kapnak ásatási engedélyt. Főbb általános irodalom: Ferenczy Endre: A magyar föld népeinek története a honfoglalásig. Bp. 1958. B. Thomas Edit: Magyarország régészeti leletei. Bp. 1957. Fehér Géza-Ery Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Dunamedence magyar honfoglalás és kora - Arpádkori sírleletei. Bp. 1962. Ilon Gábor-Ughy István: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Pápa. 1995. Területi múzeumok kiadványaiban a régészeti cikkek, tanulmányok. Archeológiai Értesítőben, Régészeti Füzetekben, Communicationes Archeologicae Hungáriáé számaiban megjelent régészeti jelentések. A középkor A középkori falutörténet forrásbázisában a levéltári anyag már megjelenik, de a régészet, művészettörténet szerepe főleg a XI-XIII. században még meghatározó. E témához felhasználha10