Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Csiffáry Gergely: A helytörténetírás levéltári, múzeumi és könyvtári forrásai.

tók könyvekben, szakfolyóiratokban publikált anyag, ezenkívül a muzeumok régészeti gyűjteményeiben, kőtáraiban őrzött tárgyi emlékanyag. Az okleveles anyag Magyarországon csak későn szaporodik, mert az írásbeliség lassan terjedt, s a válságos idők (tatárjárás, török háborúk) megtizedelték az egyébként sem bő írásos dokumentumanyagot. Az oklevelek száma a XIV. századtól gyarapszik. E források mindegyike birtokadományozásról, beiktatásról, határjárásról szól, amelyek jogbiztosítás végett keletkeztek, tehát nem a történettudomány szempontjai alapján. Ez különböző nehézségeket eredményez. Ezek a nehézségek: A hamis oklevelek felismerése, az iratok olvasása és lefordítása komoly latin nyelvi tudást és paleográfiai ismereteket követel, ezért a kezdő és kevés gyakorlattal bíró helytörténész támaszkodjon inkább a kiadott oklcvéltárakra, amelyek teljes egészében vagy regesztaszerüen (tartalmi kivonatban) közlik az okleveleket. Elég probléma marad még a szövegértelmezéssel, pl. a hely- és határnevek feloldásával és azonosításával. A leggyakrabban forgatott forráskiadványok közé tartoznak: Fejér György: Codex diplomaticus I-XI. Bp. 1829-1844. Wenczel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. I-XII. Bp. 1860-1877. (Csak erős kritikával használható!) Szentpétery Imre-Barta Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I—II. Bp. 1927., 1961. Nagy Imre-Nagy Gyula: Anjou-kori okmánytár. I-VII. Bp. 1879-1920. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori oklevéltár. I-IV. Bp. 1951-1994. Hazai Okmánytár. I—VIII. kötet. Összeállította: Nagy Imre-Paur Iván-Ráth Károly-Véghely Dezső. Győr, 1865-Bp. 1891. (Jobb híján még használjuk!) Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából. 1458-1490. I-IV. kötet. Szerk.: Nagy Iván-B. Ny áry Albert. Bp. 1875-1878. (Nevezik Mátyás-kori okmánytárnak is.) Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890. (A XV századi településekről.) Györffy György: Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—

III. Bp. 1963-1987. A XIV. századi pápai tizedjegyzéket tartalmazza: Monumcta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Rationes Collectorum pontificiorum in Hungária. Bp. 1885. Diplomata Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia. (ab anno 1000 usque and annum 1196) edendo operi, praefuit Georgius Györfjy, adiuverunt Johannes Bapt. Borsa (et.al.) Bp. 1992. - Borsa Iván és Györffy György állította össze ezt a legutóbb kiadott diplomatikai munkát. Ez a magyar történelem legkorábbi forrásait közli, amelyek nem egy esetben kétes forrásokat is tartalmaznak. Csak egy kötete jelent meg. A magyar településszerkezet alapját képezik a falvak. Az ezekkel kapcsolatos főbb irodalom: Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon a X-XV. században. Bp. 1966. Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I—II. Bp. 1988. 11