Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Zombori István: A múzeum szerepe a helytörténeti kutatás összehangolásában

használásával. Külön ki kell emelni a fotózás, a fényképészet megindításának vizsgálatát az adott városban: hol voltak az első műtermek, kik voltak az első ismert fényképészek, és az ezzel kapcsolatos eredeti fényképanyagot minél teljesebb módon fel kell gyűjteni. Illetve, nagyon sok esetben ezek már ott találhatók a levéltár, könyvtár, múzeum gyűjteményében, csak sziszifuszi munkával meg kell próbálni tisztázni ezek összetartozását, és alaposan feltárni az egykor ott dolgozott mesterek életét, munkásságát, így egy-egy előkerült, fontos dokumentumnak számító fénykép, amennyiben az elkészítő mester jegyét tartalmazza, időrendben behatárolható és fontos forrásként használható. Hasonlóképpen fontos a város életében meghatározó politikai, közéleti események, ünnepségek alkalmával készült fotók feldolgozása, az ott látható városi tisztségviselők, vagy a városba érkező jeles vendégek személyének tisztázása korabeli sajtó segítségével. Felhasználhatók ezek a fényképek a képeslapok kapcsán említett célokra is, tehát egy-egy utca, tér, háztömb rekonstrukciójára, az eredeti állapotok, vagy az azt megközelítő helyzet helyreállítására. Ismert, hogy a város életében működő egyesületek, dalárdák, polgári és egyéb körök, rendszeresen készítettek tagjaikról fényképeket, sőt nemcsak tagjaikról, hanem vezetőikről, vagy egy-egy vezető jubileuma alkalmából fényképes tablókat. Ezek feltárása, összegyűjtése annál is fontosabb, mert ezek rendszerint pontos dátummal és az ott szereplő személyek neveivel ellátva készültek. Fontos a már korábban említett, városi szempontból jelentős gimnázium vagy más egyéb középiskola évente készült tablóképeinek minél teljesebb módon való összegyűjtése, hisz ezzel a város kulturális életének fontos részletét sikerül rekonstruálni. Különösen azáltal, hogy az ismertebb gimnáziumok rendszeresen adtak ki évkönyveket, így a képeken szereplő személyek (tanárok, diákok) egybevethetők az ott található névsorokkal. Kiemelten kell kezelni azokat a fényképeket, amelyek egy-egy ritka történelmi, politikai pillanatban készültek (1944, 1956) vagy más, a város szempontjából fontos történelmi helyzetben. Különösen hangsúlyozandó itt 1956 szerepe, hisz az ország minden városában történtek kisebb-nagyobb tüntetések, felvonulások, szovjet emlékművek eltávolítása stb. és ezekről több-kevesebb fénykép készült. Természetesen az elmúlt 34 esztendőben ezek rejtegetett és félve, féltve őrzött ereklyeként lapultak különböző családi fényképalbumokban. Ezek minél alaposabb összegyűjtése - megpróbálva tisztázni a pontos dátumokat és az ott lévő személyek nevét és szerepét -, mindannyiunk számára meghatározó feladat. Itt is azt kell hangsúlyozni, hogy a három közgyűjtemény munkatársai egymással együttműködve mihamarabb tisztázzák, melyik gyűjteményben, milyen fotóanyagy található, az összetartozó anyagegyütteseknek mi az időrendi sorrendje és amellett, hogy a három gyűjteményben külön-külön őrzik, valamiféle közös nyilvántartási rendszerrel érdemes a kutatást és a felhasználást megkönnyíteni. Ebbe a műfajba tartozik a szakemberek által ismert és különösen a polgári időszakra meghatározó fontosságú dokumentumot jelentő gyászjelentések, valamint, a korábbi századokra jellemző, ún. halotti címereknek az összegyűjtése és feldolgozása, A gyászjelentések a múlt századi nyomtatott módon való sokszorosítás óta pontosan és 17