Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Helyismereti szekció - Dr. Horváth József: A XVI-XVIII. századi győri könyvkultúra kutatásainak tapasztalatai

ként több apró „könyves" közleménynek is helyet adott. Az említett gyűjtemény possessor-bejegyzéseinek módszeres vizsgálatát Vásárhelyi Judit végezte el az 1970-es években: eredményei a Magyar Könyvszemle hasábjain láttak napvilágot 1980-ban, több folytatásban. Munkájában egy-egy terjedelmes fejezet foglalkozik Náprági Demeter győri püspök könyvtárának itt fennmaradt köteteivel, az erdélyi possessorokkal, a győri könyvtulajdonosokkal, valamint azokkal, akik egyik kategóriába sem sorolhatók. A győrieket vizsgálva Nyéki Vörös Mátyástól 22 könyvben 36 művet, Lépes Bálinttól pedig 12 könyvet sorol fel táblázatában, melyben az általuk bírtakon kívül további 68 győri provenienciájú könyv szerepel! Felsorolását tanulmányozva arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy e 68 könyv között mindössze egy olyan található, melynek tulajdonosaként nem egyházi személy van megnevezve! Vagyis megállapíthatjuk: Vásárhelyi Judit eredményei megerősítik azt az eddigi publikációkból kirajzolódó képet, mely szerint a győri könyvtulajdonosok ez idő tájt csaknem kizárólag a magasabb rangú egyházi személyek közül kerültek ki. De bírtak-e magánkönyvtárral az egyszerű győri polgárok? És ha nem, hozzájutottak-e olvasnivalóhoz? Annál is izgalmasabbak e kérdések, mert valószínűnek kell tartanunk: az eddig említett könyvtárak anyagához aligha jutottak hozzá az egyszerűbb városlakók! Az utóbbi kérdés megválaszolásához szolgálhatunk néhány adalékkal: volt ugyanis a városban néhány olyan gyűjtemény - az itt működő szerzetesrendek tulajdonában -, mely a győri polgárok egy része számára is elérhető volt, ha esetenként áttételesen is. Ezekről is található az eddigi szakirodalomban néhány elszórt adat. így tudjuk, hogy a győri ferences kolostor könyvtárában 1722-ben 648 művet számoltak össze, míg 1787ben - a feloszlatáskor felvett leltár szerint - a könyvtár állomány 800 műből állott. Sajnos a jezsuita és a karmelita rendházak könyvtáráról nem találtunk ilyen jellegű adatokat. Van viszont néhány elszórt adalékunk a jezsuiták vezetése alatt működő kongregációk saját könyvtárairól. így Juhász Miklós kutatásaiból tudjuk, hogy a győri Mária Kongregációnak 143 kötetes könyvtára volt - azt azonban sajnálatos módon nem írja, melyik évből származik az adat! Piszker Olivér említi, hogy 1746-ban a győri ifjúsági kongregáció 200 új vallásos tárgyú könyvet vett a befizetett tagsági díjakból a könyvtárak gyarapításának ezen módját a társulatokban ő általánosnak mondja. Ugyancsak Piszker ír a német Agónia Társulat 70 kötetes könyvtáráról, annak tartalmát röviden így jellemezve: „nagyobbrészt vallásos tárgyúak, elmélkedések, prédikációk, szentírás és más ortodox tartalmú teológiai könyvek". Az említteteknél pontosabb adatokat kaphatunk Knapp Éva tavaly megjelent tanulmányából, aki a ma gyarországi társulatok feloszlatáskori könyvtárait vizsgálva a győri németek Maria de. Victoria, valamint a Krisztus halála jezsuita kongregációk anyagát elemzi. Tőle tudjuk, hogy az előbbi kongregáció javainak jegyzékében 21 könyv szerepel: van közöttük egy latin, valamint egy kétkötetes német nyelvű Biblia, míg a többi csaknem kizárólag jezsuita szerzőktől származó munka, melyeknek első kiadásai többnyire a XVII. század második vagy a XVIII. század első felében jelentek meg. Míg a Krisztus halála kongregáció jegyzéke 45 könyvet sorol fel, melyeknek kb. 2/3 része prédikáció-gyűjtemény 73