Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Helyismereti szekció - Dr. Horváth József: A XVI-XVIII. századi győri könyvkultúra kutatásainak tapasztalatai

- a ferences kolostort, melynek házfőnöke volt ez idő tájt Kopcsányi Márton, a jeles egyházi író; - továbbá a jezsuiták rendházát, melyben híres tudósok és szónokok egész sora működött hosszabb-rövidebb ideig: közülük a győri születésű Landovics Istvánt említenénk külön is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a hatalmas jelentőségű oktató-nevelő tevékenységet, mellyel az 1626-ban alapított jezsuita gimnázium járult hozzá a város műveltségének emeléséhez. A felvázolt kép a XVIII. században tovább színesedik. Újabb szerzetesrendek - így a karmeliták, majd az orsolyiták és a kamillusok - jelennek meg a városban, míg a már meglévők tevékenysége kiteljesedik, főként kongregációik működése révén. Erős szellemi központtá válik az evangélikus egyház is: a XVII. század második felében, idősebb Aachs Mihály ténykedésével induló folyamat az 1700-as évek első évtizedeiben a győri tőzsér-ivadék Torkos András itteni működése alatt ér tetőpontjára. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban meg kell említenünk, hogy 1727-ben megkezdi működését a város első nyomdája, mely a Streibig család kezén 1850-ig működve már vizsgált korszakunkban fontos kiadványok százaival járul hozzá a helyi magánkönyvtárak gyarapodásához, új korszakot nyitva ezzel a város könyvtártörténetében. Mindez lehetővé tette, hogy a város gyarapodó számú lakossága - mely az 1700-as évek elejéhez képest csaknem megduplázódva 1782-re 12000 főre emelkedett - helyben juthasson színvonalas irodalomhoz. Hogy erre igénye volt, azt mutatja az a tény, hogy 1789-ben - és ezzel zárnánk a város történetét felidéző rövid áttekintésünket az országban a negyedikként megnyílt Győrött Müller Ferenc könyvkötő kölcsönkönyvtára, az Olvasó Cabinet. A győri könyves kultúra múltjával foglalkozó publikációk részletesebb számbavételétől e helyütt - idő hiányában - el kell tekintenünk, ezért csupán néhányat emelhetünk ki ill. fontosabb típusaikra hivatkozhatunk. Kiemelendőnek tartjuk a város legnagyobb történeti értékű gyűjteményének, a győri püspöki szeminárium könyvtárának 1892-ben kiadott, Zalka László által összeállított címjegyzékét: e 950 oldalas kötet remek névmutatójával, melybe az érdekesebb címek is bekerültek esetenként - nagy segítségünkre volt az előkerült könyvjegyzékek egynémely tételének azonosításánál. E kiadványt segédkönyvként ajánlhatom minden, e korszak könyves kultúrájával foglalkozó kollégámnak! A megjelent publikációk két nagyobb csoportra oszthatók: forrásközlésekre, valamint a possessor-kutatások eredményeinek közzétételére. Az előbbiekből több győri főpap könyvhagyatékát ismerhettük meg: így a püspökök közül Heresinczy Péterét, Hethesi Pethe Mártonét és Kuthassy Jánosét, a káptalan tagjai közül pedig - többek között - Mathessy István nagyprépostét. Míg a possessorok kutatását Jenéi Ferenc kezdte meg az 1930-as években, a győri székesegyház régi könyvtárának anyagában kutatva: eredményeiből Lépes Bálint püspök, valamint Monoszlói András kanonok egykori könyveiről talált adatait tette közzé a Győri Szemle hasábjain - mely egyéb72