Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Helyismereti szekció - Dr. Horváth József: A XVI-XVIII. századi győri könyvkultúra kutatásainak tapasztalatai

HORVÁTH JÓZSEF A XVI-XVIII. SZÁZADI GYŐRI KÖNYVKULTÚRA KUTATÁSAINAK TAPASZTALATAI Azt a tényt, hogy a XVI-XVIII. századi magyarországi könyvkultúra kutatása az utóbbi évtizedekben örvendetesen megélénkült, aligha kell az itt jelenlévők előtt hosszasan bizonygatni: megteszi ezt a napvilágot látott publikációk egyre bővülő sora - legyen itt elegendő a Könytártörténeti Füzetek, az Olvasmánytörténeti Dolgozatok, valamint az Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozatának értékes kiadványaira utalnunk. Hogy e munkálatokból a „nyugati végek" sem maradtak ki, azt - Kokas Károlynak a kőszegi polgárok könyvkultúráját bemutató tanulmánya után - nemrégiben éppen az előttem szóló Grüll Tibornak és szerzőtársainak sikerült hatékonyan bizonyítani a „Lesestoffe in Westungarn I." kötetének összeállításával. A meginduló kutatásokból Győr városa - melynek XVI-XVIII. századi könyves emlékeiről az elmúlt kb. száz esztendőben már számos hosszabb-rövidebb közlemény jelent meg - csaknem teljességgel kimaradt: e hiányt valamelyest enyhíteni szándékozván fogtam e téma kutatásához. Az alábbiakban tapasztalataimról szeretnék beszámolni Önöknek! Bevezetésképpen el kell mondanom néhány fontos dolgot a korabeli Győrről! Jogállását tekintve a XV. század közepétől egészen Mária Terézia 1743-ban kiállított szabadalomleveléig a győri székeskáptalan földesúri fennhatósága alá tartozó mezőváros volt, így lakói jogilag a káptalan jobbágyai voltak. E tény erősen befolyásolta a város társadalmi, gazdasági és művelődési helyzetét: nem véletlen, hogy a kiváltságok viszszaszerzését a győri polgárok évszázados küzdelme előzte meg! Hosszabb időre meghatározza a város fejlődését az a tény is, hogy Győr várát az 1560-as években alaposan megerősítik: Győr erődváros lesz, jelentős számú - főként német nemzetiségű - katonával és nagy hatalmú parancsnokokkal. Ez számos konfliktus forrása lesz. A XVI. századból meg kell említenünk két olyan eseményt, mely a könyvállomány pusztulásához alaposan hozzájárulhatott: 1566-ban nagy tűzvész pusztította a várost, 1594-ben pedig török fennhatóság alá került, mely négy évig tartott. Ez utóbbi azzal is együtt járt, hogy a lakosság jelentős része - földesurával együtt! - elmenekült a városból és csak évekkel később tért folyamatosan vissza. A XVII. század a város életében egy nyugalmasabb időszak: ez feltétlenül kedvez a kulturális életnek, így a könyvkultúrának is. E téren nagy szerepe van a város püspökeinek, valamint egyházi értelmiségének. Az előbbiek sorát olyan nevek jellemzik, mint Náprági Demeter, Lépes Bálint és Dal los Miklós - hogy csak az időrendben első hármat említsük, akik közül az utóbbi kettő győri származású volt. Míg az egyházi értelmiség köréből három „irodalmi műhelyt" is megemlíthetünk: - a székeskáptalant, melynek tagjai között található a század első felében Nyéki Vörös Mátyás, Balásfi Tamás és Nagyfalvy Gergely; 71