Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Miklós Jolánta: A Juhász Gyula kéziratok feldolgozásának problémáiról

A színpadi játékok műfajából Juhász ifjúkori költői zsengéjének, a Calipso című zenedrámának eredeti kéziratát, valamint azAtalanta című daljáték librettójának kőnyomatos súgópéldányát mondhatjuk magunkénak. Érdekességként említeném meg, hogy e daljáték, melynek zenéjét DeésyAlfréd és Lehel Károly szerezte, 1908-1912 között több-kevesebb sikerrel bemutatásra került Várad, Szeged és Debrecen mellett a soproni színházban is 1912. október 12-én. A Soproni Naplóban megjelent korabeli kritikák kivágata is jelen van gyűjteményünkben. Ritka értékkel bírnak a vezércikk-kivágatok, melyekből a bátorhagú, szókimondó, nagytudású Juhász új arcát látjuk. A saját művek témakörén belül egy külön csoportot képez a megzenésített Juhászversek partitúra gyűjteménye, úgyszintén az előbb már említett Atalanta teljes zenekari és énekkari kottaanyaga. A gyűjtemény leggazdagabb része, valóságos kincsesbánya a levelestár. Nemcsak azért, mert a levelek olykor a költő élete sorsfordulóinak hiteles dokumentumai, hanem azért is, mert egy-egy művének keletkezéstörténetét világítják meg. Juhász, levelezésének tanúsága szerint nem volt bezárkózó, mások élete, produktumai iránt közömbös ember. Alig tűnt fel olyan fiatal magyar költőtehetség, akire már induláskor fel ne figyelt volna. Dy módon a levelestár tanulmányozása segítséget nyújthat századunk első fele magyar irodalmi életének jobb ismeretéhez. A legnevezetesebb levélírók elsősorban a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségei: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád, Oláh Gábor, Szabó Dezső, DutkaÁkos, Ernőd Tamás, Ignotus. Leveleik között vannak hivatalosak, de baráti hangúak is. Tartalmukból sok esetben a levélíró munkásságára vonatkozó érdekes adalékra bukkanhat a kutató. A levelekben a költő nemzedékének világirodalmi olvasmányairól, filozófiai érdeklődéséről is fontos adatokat kapunk. Az írók mellett képzőművészekkel, előadóművészekkel volt baráti kapcsolata (Gulácsy Lajos, Károlyi Lajos a festő, Tessitori Nóra, Márffyi Ödön), ily módon a levelezés nemcsak a magyar irodalomtörténet egy fontos szakaszát dokumentálja, hanem nélkülözhetetlen forrása az egész magyar művelődéstörténetnek. Igen nagy kár, hogy nincsenek meg, vagy csak töredékesen, mint autográf levélfogalmazványok Juhász Gyula levélválaszai. A levelestár másik viszonylata Kilényi Irma kiterjedt levelezése, mellyel a költőt szolgálta életében és halála után is. Szerves részét képezi a gyűjteménynek és nem lehet különválasztani a Juhász levelezéstől. A mintegy 390 levelet tartalmazó gazdag anyagból kiderül, hogy levelezőpartnerei nemcsak barátok, hanem igen sok neves ember, főleg irodalmárok, előadóművészek: Babits Mihály, Török Sophie, Tessitori Nóra, Tabéry Géza, Reményi József, Baráti Dezső, Magyar László stb. A fond egy következő témaköre az életrajzi anyag, a költő személyes iratai, pályafutásának dokumentumai, betegségével kapcsolatos orvosi szakvélemény, grafológiai analízise, sajtópere, melynek vádirata eredeti példányban van a gyűjteményben, könyvtári kölcsönzőlapja, meghívók, névjegykártyák sokasága. És végül szólnom kell Juhász Gyula személyére vonatkozó vegyes anyagról, melynek jelentősége nem az egyediségében, hanem tartalmában rejlik. Ez a számbelileg is igen gazdag anyag felöleli a korabeli sajtóban a költőről megjelent tanulmányokat, kri69