Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Zombori István: A múzeum szerepe a helytörténeti kutatás összehangolásában

való összegyűjtése oly módon, hogy a kutatás számára, illetve a patinás városi múltat megörökítő kiállítások céljára a kutatók és a szakemberek számára ismert legyen. A klasszikus szép céhanyag mellett meg kell említeni a fénykép előtti korszak képmegörökítési módszerét, azaz azokat a festményeket, amelyek várostörténeti szempontból jelentős témákat dolgoznak fel. Továbbá azokat a portrékat, amelyek egy város jelentős személyiségeit örökítik meg, tehát a városok bíráit, polgármestereit, főkapitányait, kapitányait stb. Ezeket a portrékat - amennyiben az elmúlt 40-50 esztendőben nem pusztultak el - rendszerint a múzeum vagy a levéltár, esetleg a könyvtár őrzi. Ezek megérdemlik a katalógus szerinti feldolgozást, kitérve arra, hogy kit ábrázol, illetve kitérve arra is, hogy helyi vagy országos jelentőségű festő készítette (amennyiben a festő személye egyáltalán ismert). Vonatkozik ez a jóval kisebb számban készült és létező szobrokra is. II. Az alábbiakban néhány olyan témát szeretnék fölvetni, amelyek országos jelentőségű dolgok, de helyi jelentőségük is nagy, és ezek elkészítése, sajtó alá rendezése, kiadása a három közgyűjtemény bármelyikének külön-külön vagy együttesen feladata lehet, de mindenképpen szükséges ott, ahol még erre nem került sor. Az első ilyen jellegű nagy anyag Bél Mátyás országleírásának az adott területre vonatkozó rész lefordítása és kiadása. Mint ismeretes, ez a leírás az 1720-as, 30-as években készült és az akkori egész Magyarországot felölelte, így az egyes városok által elkészítendő fordításhoz az alapanyagot Esztergomban, illetve Budapesten az Akadémiai Könyvtár mikrofilm tárában megtalálják. Hozzáférhető, és kellő latin tudással rendelkező szakemberek révén a fordítás és a kiadás, kellő jegyzettel, anyaggal kísérve megoldható és mindenképpen megoldandó. Igen hasznos helytörténeti, politikai, gazdaságtörténeti és kultúrtörténeti anyagot tartalmaznak ezek a leírások. Számos ezek közül már az ország különböző részén megjelent, sok még mindig kiadatlan. Hasonlóképpen fontos és elkészítendő az 1784-85-ös katonai fölmérés anyagának közzététele, hisz ezen alkalommal nem csak kiváló térképek, hanem ezzel együtt az egyes helységek kérdőívek szerinti felmérése is elkészült, ez az anyag szintén hozzáférhető és az adott területekre, városokra vonatkozó részek mihamarabb publikálandók. Úgyszintén történtek már kísérletek egyes helyeken, de országosan csak a kéziratos anyagot vették igénybe a helytörténeti kutatók, az 1828-as ún. regnicöláris összeírás anyagát illetően, ennek feltárása és közzététele az egyes városok révén szintén rendkívül fontos feladat volna. Végül ebbe a témába tartozik még a mai napig publikálatlan 1864-65-ben készült Pesty Frigyes féle országösszeírás anyaga, amely megint minden egyes falura, városra lebontva elkészült, és az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában ezek a kötetek föllelhetők. Ezek az anyagok pótolhatatlan helytörténeti vonatkozásokat tartalmaznak, és ha figyelembe vesszük Bél Mátyás 1730 körüli, a második katonai összeírás 178485-ös, a regnicöláris összeírás 1828-as, majd a Pesty Frigyes féle 1864-65-ös dátumát, akkor tulajdonképpen a török utáni időszak közel két évszázadát ezeknek a műveknek 21