Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Zombori István: A múzeum szerepe a helytörténeti kutatás összehangolásában

a segítségével rendkívül értékes anyagokkal lehet kiegészíteni és a kutatás, valamint az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Itt kell rámutatni arra, hogy a múlt század második felétől kezdve számos városunk kiváló helytörténeti monográfiákat készíttetett és adott ki. Ezek jórésze ma már könyvészeti ritkaság, holott számos olyan anyagot, megállapítást tartalmaz, amely ma is használható, és a téma iránt érdeklődők számára fontos adalékokat kínál. Ezért kívánatos volna, hogy amelyik mű valóban arra alkalmas, azt hasonmás kiadásban az adott város ismét jelentesse meg az érdeklődők és a szakemberek számára. Esetleg jó lenne, hogy a korábban elkészített, ilyen jellegű munkák újrakiadása kapcsán, de amennyiben nincs mód az újrakiadásra, akkor a meglévő példányok fölhasználása, illetve használhatósága érdekében utólag személy- és földrajzi névmutatót készítsenek hozzá. Ugyanebbe a témakörbe tartozik a helytörténeti jelentőségű napi-, hetilapok és időszaki kiadványok teljes példányainak az összegyűjtése. Számos olyan példát lehet minden városban felsorolni, hogy a múlt században vagy a két háború közti időszakban néhány esztendeig működő, kultúrtörténeti és egyéb jelentőségű kiadvány, nem teljes példányban lelhető fel a helyi közgyűjteményben. Esetleg csak az Országos Széchényi Könyvtárban található belőle teljes példány, vagy a sors különleges szeszélye kapcsán más, egyházi vagy egyéb gyűjteményben. Ezek földerítése során kívánatos a másolatban, illetve mikrofilmen történő beszerzése, és a három közgyűjtemény valamelyikében történő elhelyezése. Azért nem egyszerűen csak a könyvtárat említem, mert előfordul, hogy ilyenfajta alkalmi és időszaki kiadványok, pl. a levéltár vagy a múzeum gyűjteményében maradtak fenn viszonylag teljesen, akkor érdemes a meglévő szórványpéldányokat egyesíteni. Mindenképpen kívánatos azonban, hogy az ilyen jellegű kiadványokról egy-egy városon belül repertórium készüljön. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a helytörténeti kutatás számos olyan személyiséget, családot, magas funkciót betöltő személyt tart számon és ítél fontosnak a város története, múltja szempontjából, akiket az országos kutatás nem értékel. Ezért érdemes egy város keretein belül olyan kiadványról gondolkozni, amely nem a lexikon vagy enciklopédia-készítés szabályai szerint a kiemelkedően jeles személyek anyagát gyűjti össze, hanem valamiféle olyan adattárat jelent. Ez a kutatást megkönnyítendő, minden, a város múltjában nem nagy, de mégis megkülönböztetett szerepet játszó személyt, családot, mesterembert stb. feltüntet. A kutatók tudják, hogy ez rendkívüli segítséget jelent a feldolgozás folyamán. Hasonlóképpen kívánatos a már elkészült vagy most készülő nagy városmonográfiák mellett, azzal egy időben vagy akár azt megelőzve, a település múltját, napjainkig feldolgozó kronológiát készíteni, amelynek az összeállítása igen munkaigényes, de mégis egyszerűbb, mint a többkötetes nagy monográfiák megvalósítása. Egy-egy ilyen kronológia nagyon hasznos lehet mind a helyi oktatás, mind pedig a kutatás és a városigazgatás számára is. Rendkívül fontos, hogy a város múltját feldolgozó bibliográfia álljon rendelkezésre, amelynek elkészítése szintén az itt említett három közgyűjtemény munkatársainak együttműködése révén valósítható meg. Hasonlóképpen az elmúlt években több kísérlet 22