Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Zombori István: A múzeum szerepe a helytörténeti kutatás összehangolásában

tesen - és bizonyára megbocsátható módon - elsősorban a saját, szegedi, Csongrád megyei példáinkat hozva, de azonnal leszögezve: hasonló példákat az ország egyéb részéről is nagy számban lehetne idézni. I. Megkülönböztetett szerepet kell biztosítani a városok történetében az egykori tisztségviselők nevének és a hivatali idejének a föltárására. Ezek érdekében össze kell állítani a különböző tisztségek történetét és az azt betöltő személyek listáját, f igyelembevéve azokat az országosan már létező, tisztségviselők hivatalviseléséről készült munkákat. Értelemszerűen egy város esetében fontos, kik voltak a hajdani bírái, későbbi polgármesterei és az elmúlt 40 évben a tanácselnökei. Kik voltak a helyettesek, a város rendőrkapitányai, jegyzői, stb., de kisebb városok esetében legalább ilyen jelentőséggel bír az is, hogy a város életében meghatározó szerepet játszó egy vagy két kiemelt gimnáziumnak, középiskolának kik voltak az igazgatói. Hasonlóképpen évtizedeken át meghatározhatta egy-egy település életét az ott létrejött és eredményesen működő, esetleg országos jelentőségű gyár, ipartelep stb. működése, s ebből következően az annak élén álló személy(ek) hivatali ideje és működése. Sajnos, az ilyen listák összeállítása, lehetőleg minél pontosabban, beleértve a személyeket, illetve a hivatalban eltöltött idő pontos meghatározását, nemcsak nehéz, időigényes, hanem sokszor az így elért eredmény nem is áll arányban a befektetett munkával. Mindezek elvégzése csak úgy képzelhető el, hogy a témával foglalkozó szakemberek a könyvtárban, múzeumban, a levéltárban évtizedek folyamán, mintegy az egyéb munkák melléktermékeként, saját föl jegyzéseikben, vagy valamiféle katalógus-rendszerben ezeket az adatokat szép lassan kigyűjtögetik, és egy adott pillanatban összesítve, rendelkezésre állhat az előbb említett lista. Ide sorolandó még természetesen egy adott város vallási életét meghatározó egyház(ak) tisztségviselőinek feltárása is, legyen az katolikusok esetében plébános, esperes, prépost, esetleg püspök, ha működött a városban kolostor, akkor annak az elöljárója. Ha protestáns vallásról van szó, akkor az egyházközség választott vezetője, illetve a lelkiélet vezetését ellátó lelkészek listája, a betöltött hivatal dátumának megjelölésével. Hasonlóképpen meghatározó egy-egy rabbi, illetve a hitközség elnökének hivatali tiszte azokban a városokban, ahol zsidó lakosság is volt az elmúlt évszázadok során. Külön figyelmet érdemel, s a napjaink munkájában nélkülözhetetlen szerepet játszik a település utcaneveinek feldolgozása. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évtizedekben és különösen a rendszerváltás utáni elmúlt 4-5 esztendőben országosan is minden településen sorra változtatták az utcák neveit (először 1945-ben, majd az ötvenes években, majd a hetvenes-nyolcvanas években, végül 1990-ben), akkor igen hasznos lehet egy kézikönyv, amely elmondja, hogy az egyes utcák, terek nevei mikor, hogyan keletkeztek, milyen érvrendszer alapján döntött úgy a város mindenkori vezető testülete, hogy valakiről vagy valamiről azt a helyet elnevezik. Külön figyelmet érdemel az olyan történeti forrásokkal bizonyítható régi utcanevek védelme, amelyek már bizonyíthatóan többszáz éve léteznek. Ezek védelme legalább olyan feladat, mint egy épí14