Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Mezey László Miklós: A magyarságkutatás és a helytörténeti munka kapcsolódási területei.

kell arról is beszélni tehát, hogy a helytörténetnek-helyismeretnek tagadhatatlanul van érzelmi dimenziója is. A szűkebb-tágabb haza elmélyült ismerete érzelmi viszonyt is jelent. Ez az érzelmi viszony kettős: szűkebb és tágabb körű. Ugyanis egyfelől a szűkebb pátria múltból kinövő értékeinek ismerete, megbecsülése az otthonosság érzetével, a bensőségcsséggel egyjelentésű. Másfelől a kistáj, a régió értékeinek tudatosulása vezet el a tágabb ölelésű fogalomhoz, a hazaszeretethez, a nem csak szavakban élő, tudatos patriotizmushoz. Nem szabadna legyinteni e szó hallatán, mert a tudatosan élo, gondolkodó és érző ember rettentő erővel bele tud nőni a tájba, a hazába; úgy, ahogyan megannyi költőnk mellett Bartalis János is megírta Anyaföld című versében: Ékes vagy, mint a bölcső. Fekete vagy, mint a sír. Vér és könny kötöz össze veled soha fel nem oldódó kapcsolatba. Nagyobb vagy, mint a szerelem, erősebb, mint a halál. Nem szakadhatunk el tőled, fogod a kezünk. Tengermesszeségből visszahívsz, ha elmenni akarnánk. Gondolom, valahogy így érez a helytörténet munkása is, noha természetesen munkáját nem érzelmei irányítják, hanem kutatási eredményeiből következő racionális fölismerései, következtetései. Ugyanakkor munkásságának eszmei hozadéka a tudatos hazaszeretet megalapozását is szolgálja. Mert a haza az utolsó olyan nagy kiterjedésű földrajzi egység és spirituális közösség, amely a személyiség számára még intellektuálisan megragadható, érzelmileg átélhető, egyszóval: emberileg belátható. Ilyenformán a lokális-globális fogalompár nem csupán elméleti síkon tartozik össze, de érzelmileg is egymásra épül: aki mélyen benne él szűkebb pátriájában, annak a haza fogalma sem lehet közömbös; ugyanakkor aligha lehet csak a hazát szeretni konkrét, lokális kötődés nélkül. Csakhogy a magyarság esetében a szülőföld és a haza nem bizonyos, hogy egy államot, egy országot jelent. Trianon óta a haza és a nemzet földrajzi kiterjedése között több száz kilométernyi távolság, több megyényi területi különbség lehet. Ebből adódóan a magyar nép egyharmada számára - kinél-kinél persze másképpen - a szülőföld szeretete nem föltétlenül párosul a haza iránti rajongással. Igen tanulságos ismerni e kérdésről Köteles Pál vélekedését, aki azt mondja: a határon túli magyarnak két hazája is lehet: a „szülőföld-haza" és a „nemzet-haza". S még azt is hozzáfűzi: meglehet, a kettő nem ér föl egy igazival... A magyarság szétszóratott állapotában az ember szeretheti azt a földet, ahol a világra jött, ahol élnie adatott, s hazaként tisztelheti-becsül18