Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Kertész Gyula: A kurrens helyismereti repertorizálás helyzete és perspektívái.

legújabb szabványa (MSZ 3424/12-1992) alkalmazására csak az 1994-ben indult Fejér megyei repertórium (17) mutat jó példát. (A csak online adatbázisban lévő bibliográfiák gyakorlatát nem ismerjük.) Az „első fecske" azonban már jelzi, hogy a nyilván számítógépes adatbázisok igényeire és lehetőségeire tekintettel lévő szabvány előírásai két ponton igen nehézkesnek és hosszadalmasnak bizonyulnak kiadványi formában. Az egyik ilyen pont a források nevének (címének) teljes kiírása, a másik az ISSN-számok ismétlődő közlése. Talán nem lenne szentségtörés, illetve „szabványtörés", ha ezeket az adatokat - egy kiadványon belül - a feldolgozott források jegyzékében adnák meg a szerkesztők. (Belföldi használatra az ISSN-számok közlésének egyébként is csak azonos című hírlapvariánsok esetében van értelme.) Egy negatívum a hagyományos leírásokban: a hírlapcikkek leírásában sokan figyelmen kívül hagyták Péter László negyedszázados javaslatát , azt, hogy az évfolyam és szám helyett (vagy mellett) célszerűbb a hónapot és napot közölni lelőhely-adatként. Különösen fontos adatelemek ezek az időrendi elrendezést alkalmazó bibliográfiáknál, mivel meghatározzák a tételek sorrendjét. Örvendetes viszont az illusztrációk számának és műfajának egyre szaporodó közlése. Regisztrálásuk helye azonban változó (hol a címleírás, hol az annotáció részei), mélysége pedig eltérő. (A puszta „ill." jelzéstől a képek, fényképek számának és műfajának közléséig.) Tájékoztató elemként (TJ) részben rövid címkiegészítő megjegyzéseket (a teljes anyagból 28 esetben), részben tág értelemben vett tárgyszavakat (8 esetben) találunk a leírás után, illetve mindkettőt (14 esetben). Tendencia az újabban indult (élő) bibliográfiáknál: az önmagukban álló hosszadalmas (igei állítmányos) annotációk fokozatosan eltűnnek, s szerepüket a sokoldalú megközelítést, visszakeresést biztosító tárgyszavak (ide értve a perszonáliát, a testületi és földrajzi-közigazgatási neveket is) veszik át. (Ezt a tendenciát a számítógépesítés tovább fogja erősíteni.) A tárgyszavazás módja és színvonala azonban igen eltérő a különböző bibliográfiákban, sőt egy bibliográfián belül is a különböző korszakokban. Érezhetően hiányzik az egységes helyismereti tárgyszókészlet (tezaurusz) kidolgozása, ami pedig elvégezhető lenne (a testületi, személy- és földrajzi neveket leszámítva) az alkalmazásban lévő tárgyszókészletek összehasonlításával, elemzésével. Ehhez azonban központi segítségre, kezdeményezésre lenne szükség. Jelenleg - a számítógépesítés kihívására - mindegyik könyvtár külön-külön kísérletezik prekoordinált vagy posztkoordinált (ún. „ellenőrzött") tárgyszórendszerének kialakításával. A Békés Megyei Könyvtár kezdeti stádiumban lévő kísérletének írásbeli nyoma is van. Célszerű lenne ezeket a kísérleteket összehangolni, közös mederbe terelni. (Mivel a tárgyszavazás kérdésével több előadás is foglalkozott, ezért nem térek ki a részletekre.) 3. Szerkezet, elrendezés (V.o. táblázat 4. R.) A szerkezetet a tárgykör/ök/, a feldolgozott kiadványok típusa és műfaja, mennyisége, végül a keresés várható alapvető szempontjai, igényei határozzák meg. A bibliográfiai leírások (rekordok) sorrendjének csak a publikált formában való megjelenés esetén 71