Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Kertész Gyula: A kurrens helyismereti repertorizálás helyzete és perspektívái.

tóriumokban. Mivel az irodalomhoz hasonlóan a művészeti élet sem regionálisan tagolódik, ezért a helyi kiállítások, bemutatók részei az országosnak, ami nem azonos a budapestivel. Végül a válogatás és teljesség dilemmájáról kell szólni, amelynek megoldása kezdettől kulcskérdése a helyismereti bibliográfia hírlap-cikkfeltáró ágának. Csüry István e tárgyban írt tanulmányának indíttatására a fokozottabb válogatás szükségének felismerése egyre nagyobb teret nyert a megyei könyvtári híradók e tárgyú cikkeiben, különösen az Együttben közölt vitacikk-sorozat óta. Egyes cikkekben konkrét szem20 28 , pontok is megfogalmazódtak. ' A szaktörténeti (diakrón) cikkekkel általában nincs gond, a tapasztalatok szerint ezek kiállják az idő próbáját. Annál több baj van az egyidejű (szinkrón), a napi eseményeket, történéseket regisztráló cikkekkel, riportokkal, hírekkel. Ezek többségét elegendő tenne indexelni vagy eseménynaplózni. Elméletileg ez rég tisztázott kérdés, a gyakorlatba azonban még nem tudott átmenni. A bibliográfusok többsége idegenkedik a nem hagyományos feltárási műfajoktól, különösen az indexeléstől. Kurrens repertóriumokban nem is találni rá példát, csak egy-két egyedi repertóriumban, mint pl. a Veszprémi Napló retrospektiv indexében. Kurrens eseménynapló számos kurrens repertóriumban is van, elvileg kiegészítő részként, de gyakorlatilag többnyire a cikkesített anyag megismétléseként, jó esetben visszautalással a cikk tételszámára (34). Általában is itt lenne az ideje a korábbi kurrens gyűjtések (cikk-katalógusok) felülvizsgálatának és mai szemmel való megrostálásának. E rostálás tanulságait hasznosítani kellene a mai válogatási gyakorlatban, különös tekintettel a kurrens repertóriumokban megvalósítandó válogatásra. Ebből a szempontból (is) példaszerű a Vas Megyei Könyvtár gyakorlata, ahol az 1964-től máig fénylyukkártyán feldolgozott évi 3.000-3.300 tételnyi anyagból átlag 900 tételt publikálnak kurrens bibliográfiájukban, ami az összes tételnek alig 30 százaléka. Tanulság: különbséget kell tenni a katalógusban, adatbázisban való feltárás és a kiadványban való közlés teljességének mértéke között. Tapasztalataim szerint azok a könyvtárak, amelyek kurrens repertóriumukban évente 1.500 tétel fölötti hírlap- és folyóiratcikket közölnek (van 3.000 tétel fölölti is!), azok nem szelektálnak kellően, regisztrálnak eseménytárba vagy oda sem való rövid híreket, előzeteseket, azonos cikkek több helyen megjelenő variánsait stb. is. 2. Bibliográfiai leírás és tájékoztató elemek (V.o. táblázat 3. TJ) A szabatos és szabványos leírás, annotálás és tárgyszavazás alapvető kérdése mind a hagyományos, mind a számítógépes feldolgozásnak-feltárásnak, különös tekintettel a forrásmegosztáson alapuló online adatbázisra. A bibliográfiai leírás ismérveit nem tükrözi táblázatunk, mivel ezt nehéz lett volna betűkódokkal érzékeltetni. Természetesen e ponton alapvető kérdés, hogy a régi vagy az új szabványok szerinti leírást alkalmazzák-e a könyvtárak. Általánosítva az a tapasztalat, hogy a könyvek leírására az újat (MSZ 3424/1-1978), a cikkek leírására a régit, illetve a könyvekre vonatkozó szabvány formai előírásait alkalmazzák az utóbbi években. A részdokumentumok leírásának 70