Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Kertész Gyula: A kurrens helyismereti repertorizálás helyzete és perspektívái.

sabb példa erre a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár egyébként dicséretes éves bibliográfiája (16), amely egyben rejtett kurrens Németh László bibliográfia is, illetve az ugyancsak évenként megjelentetett NL-bibliográfiákhoz ad pótlásokat. Egy könyvtárnak természetesen joga van névadójának, városa szülöttének, egykori lakójának munkásságát összegyűjteni, feltárni, de ezt ne helyismereti, hanem személyi bibliográfiában tegye. A művészeti alkotások közül a grafikák és művészi fényképek első közléseit Vajda Erik tanulmánya a szépirodalommal analóg esetként említi, de ezeket továbbra is kirekesztendőnek tartja, mivel „...a képzőművészeti alkotások eleve nem tárgyai a nemzeti bibliográfiának." ' Ez így igen leegyszerűsítő megfogalmazás, amelyik összekeveri a képzőművészeti alkotásokat a róluk készült nyomtatott reprodukciókkal, művészi fotókkal. Ha ezek albumai szerves részei a nemzeti könyvtermésnek és bibliográfiának, rejtve közölt különböző darabjaik miért ne lennének tárgyai a repertóriumoknak? Különösen akkor, ha azok szerves tartozékai, illusztrációs anyagai egy-egy tanul mánynak, cikknek. Helyismereti szempontból elegendő itt hivatkozni a Képi ábrázolások a helyismereti gyűjteményben címmel 1976-ban rendezett tanácskozás anyagára, ezen belül is különösen Berza László Képi ábrázolások a nyomtatott forrásokban című vitaindító előadására. A bibliográfiai feltárás mintapéldái: Budapest története képekben 1493-1980. Képkalalógus. 1-3/1-5. köt. + Mutató (Bp. 1982-1994) közel 70.000 tétele s ennek folytatása a Budapest történetének bibliográfiája 1981. és 1982. tárgyévi köteteiben (2) és ikonográfiái adatbázisában (3); az egyedi repertóriumok közül a Művészet című folyóirat repertóriumainak ötéves ciklusai (Összáll. Környei Lászlóné. Miskolc, 1990-), amelyekben a leírások fele az illusztrációk felsorolása; A Szolnok Megyei Néplap repertóriuma. Irodalmi-művészeti oldalpár. 1977-1985. (Összeáll. Rékasy Ildikó. Szolnok, 1990.) Ez utóbbi egyben jó példa egy vidéki napilap szépirodalmi termésének mennyiségére és feltárására is. A helyismereti kurrens repertóriumok közül a legtovább jutott a grafikák és művészi fényképek cikkekhez tartozó anyagának feltárásában a Borsod megyei (11), a Somogy megyei (38) és Vas megyei (45) repertórium. Analógiát annyiban látunk mégis a szépirodalom és a művészeti alkotások kurrens egyedi feltárásában, hogy hosszabb távon és nagyobb mennyiségben ez is külön adatbázisba illő műfaj, amint ezt a Budapest Gyűjtemény helyismereti bibliográfiáinak és adatbázisainak rendszere is mutatja. Vajda Erik műfaji szempontból kisebb jelentőségűnek és kevésbé vitathatónak minősíti a recenziók és általában a műbírálatok felvételének kérdését. (Kivéve a képzőművészeti és zenei mubiralatokat, amelyeket kirekesztene. De miért épp ezeket? A színházi és filmkritikákat miért nem?) A recenziókat, mubiralatokat valójában eddig is tartalmazták az igényesebb szakbibliográfiák, helyismereti bibliográfiák és repertóriumok. Ez utóbbiakban e műfajból csak a könyvkritikák közlési helye és módja változó. Hol a könyvek leírásához kapcsolódnak (megjegyzés-szerűén), hol önálló leírást kapnak a cikkek között, utalva az ismertetett mű adataira a megjegyzésben - ha a leírásból ez nem derül ki világosan. A képzőművészeti, színházi és zenekritikák felvétele szerintem nem lehet vitás sem a nemzeti (általános és szak-), sem a helyismereti reper69