Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Kertész Gyula: A kurrens helyismereti repertorizálás helyzete és perspektívái.

vekedni fog a féligpublikált irodalom, a hivatalos kiadványok és az új médiumok produktumainak száma és aránya. Ebből a szempontból már most is túllépik a nemzeti bibliográfia gyűjtőkörét a helyismereti bibliográfiák. B/ Tematikai-műfaji tartalom (V.o. táblázat 1-2. rovat.) Gyűjtőkörének tematikája szerint a legtöbb kurrens helyismereti repertóriumunk általánosnak tekinthető, tehát az általános nemzeti bibliográfiai rendszer tagjaival mutat rokonságot. Az eltérés abban van, hogy általában nem tagolódik kiadványtípusonként - legalábbis jelenleg. Kifejezetten szakbibliográfiai tartalma mindössze négynek van: 1 irodalmi-művészeti (25) és 3 helytörténeti (24,27,39) megoszlásban. A táblázatban az Á[ltalános] mellé kitett I[rodalmi-múvészeti] jelölés együttesen azt jelzi (13 esetben), hogy e bibliográfiák az általános gyűjtőkörön belül erőteljesebben és általában szerkezetileg is elkülönítve dolgozzák fel a szépirodalmi és művészeti tárgyú írásokat, valamint az utóbbiakhoz kapcsolódó ikonográfiái anyagot. Az időszaki kiadványokban szétszórtan megjelent szépirodalmi szövegek feltárásának hiányára és országos együttműködésen, munkamegosztáson alapuló megoldásának szükségességére legutóbb Lisztes László már említett tanulmánya hívta fel a figyelmet. Tőle függetlenül és némi leszűkítéssel (műfaji és terjedelmi korlátozással) Vajda Erik is fölveszi megvalósíthatósági tanulmányának programjába/ A tapasztalatok szerint a szépirodalom kurrens feltárása önmagában is olyan jelentős terjedelmű (Lisztes óvatos becslése szerint megközelíti az évi 20.000 tételt!), továbbá olyan sajátos tartalmi-műfaji és módszertani kérdéseket fölvető program, hogy a szakirodalmi cikkekkel közös adatbázisban aligha valósítható meg. Különösen akkor, ha a külföldi szerzők magyar műfordításaival is kiegészül, ami kézenfekvő lenne. (A műfordításokat Lisztes cikke is csak érintőleg említi, számszerű adatok nélkül.) Épp ezért ez a program önálló adatbázisban egy irodalmi szakkönyvtár, bibliográfiai műhely (ELTE Bölcsészkari Könyvtár, Országos Idegennyelvű Könyvtár, OSZK Irodalmi bibliográfiai osztá lya, Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára) koordináló-szervező munkájával s mintegy 25 adatszolgáltató intézmény bevonásával lenne megvalósítható. Ez utóbbiak sorában kitüntetett helye van a vidéki periodikumokat feldolgozó megyei és városi könyvtáraknak. A tervezés és megvalósítás során figyelembe veendők az ELTE Bölcsészkari Könyvtára szépirodalmi bibliográfiájának és az Országos Idegennyelvű Könyvtár műfordítás-bibliográfiájának tapasztalatai és tanulságai. A szépirodalmi művek országos adatbázisa tehermentesítené a helyismereti bibliográfiákat a problematikus „helyi szerzők" helyi (és nem helyi) vonatkozású műveinek feldolgozásától. Az irodalom és a művészetek terén egyébként sem szerencsés dolog a születési vagy lakóhely alapján kisajátítani, provincializálni az országos jelentőségű, hatókörű alkotókat. A legpregnán*Magyar folyóiratok szépirodalmi publikációinak válogatott repertóriuma, 1981-1988. (Címvált. 1983-: Időszaki kiadványok magyar szépirodalmi publikációinak válogatott repertóriuma.) Bp. 1981--199? Évenként. **Műfordítás-bíbliográfia. Magyar nyelvű folyóiratokban és napilapokban megjelent szépirodalmi művek analitikus kartonjai. Bp. 1982--198? Félévenként. (Folytatását tervezik.) 68