Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)
[II. NAP]. - Kertész Gyula: A kurrens helyismereti repertorizálás helyzete és perspektívái.
Hiányoznak a táblázatból: a/ a helyi (megyei, városi) hírlapokban publikált cikkbibliográfiák - kivéve Csongrád megyéét /14/ és Szegedét /15/, ahol ez volt az általános helyismereti repertóriumok egyedüli közlési helye, s egészen 1991-ig éltek. A többiek a 60-as évek közepén-végén indultak és a 80-as évek közepéig-végéig éltek. Ez utóbbiak közül a Veszprém Megyei könyvtár Mit írnak megyénkről? című - a veszprémi Naplóban 1969-1982 között havonként megjelent - repertóriuma volt a leghosszabb élettartamú és legjelentősebb, amely közel 300 országos időszaki sajtóterméket dolgozott fel. Azonos című folytatásai megszakítás nélkül máig élnek (47-48); b/ a helyi műsorfüzetekben elhelyezett erősen szelektív másodközlések; c/ könyvtári híradókban, évkönyvekben publikált és a könyvtárakról szóló irodalom jegyzékei; d/ szűk publicitású (70 példány alatti) havi, kétheti, heti periodicitású gyorstájékoztatók politikai vezetők, fenntartó szervek, társintézmények és a (volt) hálózati tagkönyvtárak számára. (Pl. a Vas Megyei Könyvtár által 1976-tól kiadott havi és heti megjelenésű füzetek.) Két megyei könyvtárban (Bács-Kiskun és Tolna) ezek jelentették a kurrens repertórium egyetlen formáját a 70-es évek második felében. A következőkben nagyjából a táblázat rovatai, adatcsoportjai szerint haladva próbálom meg általánosítani a repertóriumok legfőbb jellemzőit, fejlődési tendenciáit. O. Megjelenési forma, periodicitás Igen változatos képet mutat nemcsak megyénként/városonként, hanem még azokon belül is az idő múlásával. Az önállóan megjelent és a rejtett bibliográfiák száma (ez utóbbiakhoz sorolva a mellékleteket is) egyaránt 21-21 db. Ezt egészíti ki a 90-es évek elejéről 10 online adatbázis,** amit folyamatosan fejlesztenek, de legalább havonként aktualizálnak. (A számítógépesítésre még külön visszatérek.) A hírlapokból a 90-es évekre kiszorult, a folyóiratokból pedig egyre inkább kiszorul (jobb esetben mellékletbe kerül) a kurrens repertórium. Ezt a ma is élő 21 kiadvány 12(önálló): 9(rejtett) aránya is mutatja. Teljes értékű apparátussal való közlésre még a nagymúltú helytörténeti hagyományokkal bíró folyóiratokban (Vasi Szemle, Soproni Szemle, Jászkunság) sincs mód, mert vagy a mutatót vagy a forrásjegyzéket kell elhagyni, illetve évenként lehet közölni - esetleg csak a folyóirat keretein kívül (Vasi Szemle, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle), A honismereti mozgalom orgánumai még kevésbé viselik el az igényes, teljességre törekvő anyagközlést. A mozgalom céljainak megfelelő szemelvényes válogatásra, apparátus nélküli és rendszertelen megjelenésre kényszeríti e műfaj gazdáit. Eklatáns példa erre a Borsod-Abaúj-Zemplén (13) és a Somogy megyei (39) kurrens * Itt és a következőkben a szöveggel egy sorban történő zárójeles hivatkozások a táblázat tételszámára utalnak. «Közülük kettő (11,38) a korábbi kiadvány online adatbázisban valő folytatása. Ebből adódik az 52 tételes végösszeg a táblázat 50 tételéhez képest. 65