Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Kertész Gyula: A kurrens helyismereti repertorizálás helyzete és perspektívái.

másutt a hiányolt központi feldolgozó és cédulaellátó hely. A 80-as évek közepén Lisztes Lászlónak a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Együtt című folyóiratában a megyei napilapok analitikus feltárásáról írt műhelytanulmánya és a szerkesztőség részéről kezdeményezett vita tartotta életben, sőt vitte szélesebb mederbe a témát. Az utóbbi években az MKE bibliográfiai szekciójának kezdeményezése nyomán elhangzott, majd szerkesztett változatban is megjelent két olyan előadás, amelyek nemzeti bibliográfiai nézőpontból és kiadványtipológiai-műfaji szempontból mintegy vertikálisan metszették a kurrens helyismereti bibliográfia/repertórium horizontális síkját. Az elhangzás időrendjében az első Lisztes László előadása volt (1991. dec. 18.: PIM) a szépirodalom kurrens - és részben retrospektív - számbavételének lehetőségei27 33 ról, ' a másik Kégli Ferencé (1992. jún. 3.: FSZEK) a megosztott feldolgozáson 29 alapuló kurrens országos hír laprepertórium esélyeiről. Témaválasztásomhoz azonban a végső indíttatást Vajda Erik 1994 nyarán megjelent „megvalósíthatósági tanul/ 37 * manya ' adta, amelyik az időszaki kiadványok válogatott cikkei online adatbázisának kooperációs alapon történő megvalósíthatóságát járja körül e műfaj szabályai szerint. Függelékében közli 34 élő kurrens általános (nemzeti) és szakterületi bibliográfiának, valamint 10 földrajzi területre vonatkozó (helyismereti) bibliográfiának főbb adatait, tartalmi és metodikai ismérveit. A kiválóan rendszerezett, tartalmi-módszertani, szervezési és technikai kérdések fölvetésében gazdag és problémaérzékeny tanulmánynak első olvasatra is gyenge pontja a szakirodalmi források és a függelékben közölt kurrens bibliográfiák szűk reprezentációja és adatainak részleges avultsága, különösen a számítógép-alkalmazást illetően. (Ezt a tényt a szerző is elismeri.) Kiemelten vonatkozik ez a megállapítás a helyismereti bibliográfiákra, repertóriumokra. Úgy tűnik, hogy a rejtett bibliográfiák-repertóriumok feltárásával meg sem próbálkozott, pedig ezek száma igen tetemes mindkét területen. Mindezek miatt legfőbb feladatomnak tartottam a 19 megye és Budapest kurrens helyismereti-helytörténeti bibliográfiáinak, adatbázisainak feltérképezését, táblázatba foglalását, főbb ismérveiknek a Vajda Erikéhe/ hasonló módszerű indexelését, sőt ezen túl rövid értelmezését, értékelését. I, A kurrens sajtórepertóriumok értékelése A mellékelt táblázat magában foglalja az utóbbi időkig élő kurrens bibliográfiákat/repertóriumokat, illetve közvetlen előzményeiket, függetlenül megjelenési formájuktól (önálló, rejtett; hagyományos vagy számítógépes adatbázisból készülő, esetleg csak az utóbbi formában létező). Forrásai: saját korábbi gyűjtésem; az MNB 1KB kötetei és adatbázisa, az MNB IKR utóbbi évfolyamai és számítógépes indexe (1989-); a különböző könyvtáraktól élőszóban, telefonon és írásban kapott adatszolgáltatások, küldemények, amelyekért ezúton is köszönetet mondok. * A váci tanácskozás előtti és utáni küldeményekért személy szerint is Bényei Miklósnak (Hajdú-Bihar M. Kvtár), Bódi Györgynének (Nógrád M. Kvtár), Kőszegfalvi Ferencnek (Hódmezővásárhely, Németh L. V. Kvtár), László Gézánénak (Nyíregyháza, M. Kvtár), Palyik Katalinnak (Békés M. Kvtár), Surján Miklósnak (Baranya M. Kvtár). Végül Sándor Ernőnek (FSZEK) a Bp. Gyűjtemény számítógépes adatbázisairól adott tájékoztatásért és Fejős Lászlónak (OSZK KMK) a megyei könyvtárak számítógépesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásért. 64