Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Czinkné Bükkösdi Valéria: A tárgyszavazás problémái - különös tekintettel a helytörténeti gyűjtemények feltárására.

CZINKNÉ BÜKKÖSDI VALÉRIA A TÁRGYSZAVAZÁS PROBLÉMÁI - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYEK FELTÁRÁSÁRA Megköszönöm a tanácskozás rendezőinek, hogy részt vehetek a helytörténészek or­szágos tanácskozásán, hiszen kívülállónak is tekinthetnek, mert nem vagyok helytörté­nész. Kicsit hátrányos helyzetűnek is, de ebben a tárgykörben és itt mégis benn­fentesnek érzem magam, hiszen a kaposvári megyei könyvtárban magam szorgalmaz­tam, majd állítottam össze azt a helyismereti tárgyszójegyzéket, aminek használata, azaz a munka nagyobbik része főleg két helytörténész kollégámra marad: dr. Sipos Csaba és Monspart Judit helytörténészekre. Rövid történeti visszatekintéssel kezdem, annak reményében, hogy marad még időm a tárgyszavazás problémáinak felsorolására. Az 1987-től 1989-ig kiadott sajtórepertó­riumok amellett, hogy regisztrálták a megyére vonatkozó sajtóanyagot, szinte teljes körben kimerítették a szétsugárzó szolgáltatás igényét is, mivel negyedévente megje­lentek éves tárgymutatóval. Szerkezetük tematikus felépítésű volt, témán belül betű­rendet alkalmazott, a tételeket számoztuk, erre utalt a mutatók tételszáma. A cikk tételeihez címjegy-magyarázó megjegyzéseket rendeltünk, aztán földrajzi, testületi nevet, személynevet, illetve minimálisan 1-2 szaktárgyszót. Azaz ad hoc tárgyszavazás folyt, ahogy még a miénknél komolyabb műhelyekben is, ahogyan szakkönyvtárak kur­rens bibliográfiáiban láttuk, pl. pedagógiai bibliográfiában, sőt az MNB IKR-ben is. A fordulat éve számunkra 1988 volt, az év vége, amikor beszereztük - elsősorban a helyismereti dokumentumok feltárására - a MikroISIS-t, azaz egy olyan szoftvert, amelyet leginkább használtak abban az időben a magyar szakkönyvtárak. Mi az, amit tudtunk az ISIS-ről? Hogy felhasználóbarát; hogy olcsón - csak a magyarítást és az adatbeviteli űrlapkészítést fizetve - szerezhető be; valamint azt, amit ki lehetett olvasni menüjeiből: tehát, hogy tárgyszavait az űrlapon milyen formában lehet bevinni; hogy lényegében kétféle keresést tesz lehetővé a szabad szövegesen kívül: keresőkérdés meg­fogalmazását háromféle logikai művelettel: vagy, és, „de nem". Kihasználtuk-e összes lehetőségét a tárgyszavazás alkalmazásában? Nem, de erre később, a problémák felso­rolásánál térek ki. A megye sajtóanyagát tehát 1989-től gépre vittük. Mintha mi sem történt volna, ugyanúgy láttak helytörténész kollégáim a feltárásának: bibliográfiai leírás, megjegy­zés, ad hoc tárgyszó. Az első két évben tehát leginkább a gépi feldolgozás technikai gondjai foglaltak le bennünket, valamint az azóta is tartó, a sajtóból ránk zúduló in­formációáradat, amely az ún. társadalmi rendszerváltással köszöntött ránk. 1989-ben még kiadtuk a Somogy a sajtó tükrében című sajtórepertóriumot, de már nem a régebbi 49

Next

/
Thumbnails
Contents