Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Czinkné Bükkösdi Valéria: A tárgyszavazás problémái - különös tekintettel a helytörténeti gyűjtemények feltárására.

formában, tematikus elrendezésben, hanem a gépre vitt rekordok sorrendjében, kiegészítve természetesen tárgymutatóval. A következő években, sajnos, a megyére vonatkozó sajtóanyag nyomtatott formában nem elérhető. Megszűnt ez a szélsugárzó szolgáltatás! Okai: 1. anyagi: a kiadás, nyomtatás költségei túl magasak voltak; 2. ezt a fajta szolgáltatást kevesen igényelték olvasóink, kutatóink közül, bár reprezentációs, propaganda szempontból bizonyára volt, illetve lenne jelentősége; 3. a regisztráció változatlanul működött tovább. Már az ISIS megvételekor, az adatbázis építése kezdetén terveztük, hogy kialakítunk egy tárgyszórendszert, de ez későbbre, 199l-re halasztódott. Nem is bánjuk; ekkorra annyi tárgyszó gyűlt össze, s ezzel együtt annyi tárgyszavazási tapasztalat, hogy biztonságosabban nyúlhattunk a rendszer megalkotásához. Mi az, ami ezt sürgetővé tette? Észrevettük, hogy a keresés hatékonysága bizonyos esetekben minimális: nehézkes, többször eredménytelen, sőt ad abszurdum a gép jelenlétében a cédulákhoz fordultak helytörténészeink egy-egy olvasói kérés megválaszolásához! Nálunk az is nehezítette a helyzetet, hogy a sajtófigyelést, így a tárgyszavazást nemcsak egy vagy két helytörténész végzi, hanem a hat szakreferens is, akiknek a szakfolyóiratok figyelése is feladatuk. A tárgyszavak egységesítésének igénye tehát leginkább a gépi feltárás óta jelentkezett. A tárgyszójegyzék összeállításánál azt mímeltük, mintha tezauruszt szerkesztenénk, holott az első pillanatban tudtuk, hogy nem lesz az. Elsősorban azért nem, mert az az anyag, amelyet egy helyismereti adatbázisban feltárunk, nem szaktudományi jellegű, annyira heterogén, az életnek annyi területét felölelő, és éppen mert helyismereti, bizonyos területek csak általános szinten, más területek pedig legspeciálisabb mélységekig vannak képviselve - helyüeg változóan, hogy hol melyik téma. Mégis miért kezeltem tezauruszként? Mert ehhez adott volt a módszertani segédeszköz: a szabvány (MSZ 3418), amelyet használhattam munka közben. 1990. év vége felé még nem lehetett hallani a magyar általános tárgyszójegyzék tervéről sem, így átvenni használatra sem lehetett semmilyen rendszert. Mintaként néhány hazánkban kiadott tezaurusz szolgált, így a könyvtári, a kulturális élet szaktezaurusza, a pedagógiai információ tezaurusza stb. és egy városi könyvtár igencsak szűkre méretezett tárgyszójegyzéke. Negatív mintaként pedig bizonyos szakbibliográfiák, repertóriumok tárgyszómegoldásai (azaz hiányosságaik) szolgáltak, amelyek használatakor - különösen irodalomkutatás alkalmával - azt jegyeztük meg: ne essünk mi is ugyanebbe a hibába! 50 *