Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Bíró Ferenc: Audiovizuális anyagok a helytörténeti gyűjteményekben.

gyár városok ismertetése című diasorozat egynémely darabjának szövegkönyve, így pl. (Implom) Szeregyházy József: Gyula megyei város vetítettképes ismertetése (1934). Ennek bevezetőjében olvashatjuk a következő sorokat: „A trianoni béke megcsonkított hazánk kevés városára mért olyan súlyos csapást, mint Gyulára. A város, mely a béke boldog esztendeiben az ország kellős közepén feküdt, a határszélre került. A határoszlopok alig 4 kilométerre sorakoznak a várostól. Abból a 30 községből, amely békében Gyula gazdasági érdekkörébe tartozott, 26 rekedt túl az új határokon." Érdekes kísérletnek számított az 1926-ban megalakult Falu Urániája társaság, mely a korra nem jellemző módon Kodak tekercs diafilmek segítségével tartotta ismeretterjesztő előadásait. Idézem a Mit mond a falvak közönsége a Falu Urániája előadásairól című füzet bevezetőjét: „A népművelés fokozása, Csonkamagyarország kulturális fölényével, megerősítésével a legnagyobb és legfontosabb nemzeti feladat. A szellemi felsőbbség nemes fegyverével kell a megcsonkított maradékországnak visszaszereznie elszakított kincseit. ... Tanulni és tanítani, ez az a jelszó, amely valóban egy táborba tudja tömöríteni az egész nemzetet. (...) Egészen új utakon indult el a Falu Urániája kitűzött célja felé. Rendszerét arra az általánosan ismert tapasztalatokra építette, hogy az előadásnak szemléltető képekkel kisérése megsokszorozza az élőbeszéd hatását és sokkal maradandóbbá teszi annak benyomásait. Elsősorban tehát egészen kis terjedelmű vetítőgépet szerkesztett, amely a súlyos, törékeny és nehezen szállítható üvegdiapositívek helyett filmtekercset, komplikált fényforrások helyett villamos accumlátort használ és ezáltal a technikai nehézségeket kiküszöbölve, lehetővé teszi a tömeges vándorelőadások megrendezését." Budapesten a József körút 41-ben működő vállalkozás 12 előadóval 2 év alatt 3668 előadást tartott. További kutatásokat igényel fellelni a filmtekercseket s a hozzájuk tartozó szövegkönyveket. Rangos összeállítás lehetett az 1943-ban megjelent Esztergom, a magyar Sión ismertetése című képsorozat, melynek anyagát az Idegenforgalmi Hivatal készletéből állította össze Cseincser Rezső. Mint a példákból is kiderül, az iskolán kívüli oktatás-nevelés felkarolása érdekében, a szabadművelődés szükségleteihez igazodva az 1930-as évek második felében a megyék többsége rendelkezett szemléltető eszköztárakkal. Sajnos a II. világháború idején és az azt követő években a gyűjtemények jó része megsemmisült. Itt jegyezném meg, hogy az utolsó szériában készült üvegdiapozitív sorozat 1951-ben jelent meg. A negyvenes évek végén a szabadművelődési előadások keretében - Téli falusi esték néven - népszerű ismeretterjesztés folyt a falvakban. A Vallás és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Fotó Nemzeti Vállalattal diafilmsorozatot indított Beszélő képek címmel. Az összeállítások egy része a híradó műfajába tartozott - világ, országos és megyei témakörben pl.: Csongrád, Hajdú-Bihar, Komárom, Heves, Vas, Veszprém, Zala és ezt követte egy-egy ismeretterjesztő összeállítás vagy pedig egy-egy irodalmi adaptáció: A betyár, János vitéz, A kis prímás, Dorottya, melynek grafikusa HontVarsányi Ferenc volt. Az említett híradók célja az ötvenes évek elején a gyors politikai tájékoztatás, gazdasági informálás és a nem titkolt politikai agitációt szolgálta. Az időközben rend43