Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Papp József: Helytörténeti kutatómunka Szlovéniában.

hármas szerepet tölt be: figyelemmel kíséri és begyűjti a muravidéki szlovén és magyar, valamint a magyarországi Rábavidéken élő szlovén nemzetiség kiadványait. Ezzel egy időben külön módszertani munkacsoport elkészítette a feldolgozási szabványokat, a jelige katalógust, ami jó alapot biztosít a könyvtári tájékoztató rendszeren belül a visszakeresésre. Sajnos, az elmúlt évtizedekben összegyűlt hatalmas helytörténeti anyag tárolása, azt követően rendszerezése, s feldolgozása elég időigényes munka. Számos könyvtárban anyagi nehézségekre hivatkozva, csak az elmúlt években oldották meg a helytörténész könyvtáros, illetve könyvtárosok alkalmazását. A maribori IZUM számítógépes adatbázis központhoz csatolt mintegy 40 különféle regionális, szak- és egyetemi könyvtár közreműködésével immár harmadik éve folyik a könyvtári állományok rendszeres feldolgozása. Ezzel egy időben javaslat született arra is, hogy a Ljubljanában és vidéken lévő helytörténeti anyagot is hasonlóképp az OPAC rendszeren belül dolgozzák fel, amely a meglévő telekommunikációs hálózaton keresztül gyors tájékoztatási lehetőséget képes biztosítani itthon és külföldön is. A helytörténész és a gyűjtőterülete A könyvtárosi tevékenységgel kapcsolatosan még 1982-ben jelentek meg rendelkezések a Szlovén Hivatalos Lapban, 1994 július elején került a Szlovén Képviselőház elé megvitatásra az új könyvtárosi törvény, amely külön szakaszokban foglalkozik a könyvtárosi munkahelyek leírásával, a kollektív munkaszerződésekkel s más különféle normatívakkal. Az elmúlt hetekben már meg is jelent a Szlovén Hivatalos Lapban ez a törvény, most már csak az marad hátra, hogy a benne foglaltakra, a működéshez szükséges anyagi kiadásokat és a foglalkoztatottak személyi jövedelmét tudják-e majd biztosítani a Művelődési Minisztériumban és községi szinten. A könyvtári normatívákról szólva elég megoszlóak a vélemények; a helytörténész könyvtáros tevékenységével kapcsolatosan mindeddig csak javaslatok hangzottak el, mely szerint évente kb. háromezer könyvtári egységet kell feldolgoznia, amellett minden nyolcezer könyvtári egységre jár egy helytörténész könyvtáros. A helytörténész gyűjtőterülete területileg behatárolt, ezen belül a primer anyag összegyűjtésénél a legfontosabb kiadványok közé tartoznak a tájegység s a vidék itt született vagy már máshol élő íróinak, költőinek, tudományos kutatómunkával és más alkotótevékenységgel foglalkozó szakembereinek könyvei, dolgozatai, szakcikkei, hang-, video és CD lemezei. Ide sorolhatók még a behatárolt területen megjelenő könyvek, heti- és napilapok, időszaki kiadványok, folyóiratok, naptárak, évkönyvek, kiállítási katalógusok, iskolai és üzemi lapok és más nyomtatványok gyűjtése és megőrzése. Az országos napilapokkal kapcsolatosan (öt van belőle: Delo, Vecer, Slovenec, Slovenske novice és a Republika) olyan megállapodás született, hogy minden regionális könyvtár a saját érdeklődése és gyűjtőterülete alapján dolgozza fel az ott megjelent cikkeket. A helytörténeti anyag gyűjtése többféle módon történik. A friss anyagot vásárolják, a régebbinél pedig mindez megbeszélés tárgyát képezi. Évekkel ezelőtt több muravidéki tudós és értelmiségi például a könyvtárunkra hagyta könyvgyűjteményét részben vagy 38