Házi Tájékoztató, 1943. október/1

1943-10-03 [1983]

Törck körök a keleti arcvonal helyzetéről• Zft -o- íe/Ks- .5 Ankara, október 3. /Magyar Távirati Iroda/ A háború mai állásában a politikai köröket es a torok közvéleményt leginkább érdeklő kérdés a keleti arcvonal helyzete és a moszkvai talány a háború utáni elrendezést illetőleg. A szovjet nyári offenzivájának megindulásakor Ankarában ugy láttak, hogy a németek a bolsevista hadsereg retteneteBenyomása következtében voltak kénytelenek visszavonulni, de amint a visszavonulás mind gyorsabb ütemű lett. logikusan feltételezték a.tőrös fővárosban, hogy a németek tervszerű visszavonulási mozdulatairól van ezé. Az a tény, hogy a szovjet hadi jelentések nem emlitenek nagyszámú foglyokat és nagyobb zsákmányt, továbbá, hogy az utóbbi időben a német főhadiszállás hamarabb jelenti be a városok kiüritését, mint a szovjet hadvezetőség, kétségtelenül szervezett és rendezett visszavonulásra mutat, A toiiásen ui német hadvezetés katonai és politikai okait egyelőre csak találgatások formájában lehet kutatni. Ha részben el is fogadjuk azt a feltevést - mondják Ankarában - hogy a németek az olaszországi csatába vetették belo stratégiai tartalékaik nagyrésze c, mindazonáltal & keleti arcvonalon olyan arányú frontrövidités tortént, hogy sokkal több erő szabadult fel, mint amennyit, legalábbis ezideig, az itáliai frontra és a Balkánra irámátottak. $lesen szembeszökik természetesen, milyen óriási különbség van Kesselrmg csaoatainak olasz- ' országi ellenállása és a keleti arcvonalon kifejtett ellenállás.kozott. Sok szó esett Ankarában is arról, hogy a német hadvezetés politikai^ célja német-orosz kiegyezés, illetőleg különbéke volna, do konely körökben elhamarkodottnak tartanak minden ilyen feltételezést., Hozzáteszik azonban^ hogy ebben a háborúban már annyi meglepetés volt, hogy ha valami nem is'latszik valőszinünek. mégsem lehet annak lehetőségét teljesen kizárni. Egészen valőszinünek tartiák, hogy német rc'szről kezdeményezések történhetnek ebben az irányban, csal az a kérdés, hogy Moszkvának mik a tervei. Ennek, a vizsgálata viszont ujbói a találgatások területére vezet. Tárgyilagos negyfigyelőknek Ankarában az a benyomásuk, hogy az angol és különösen az amerikai sajtéhangokból levonható köve kaztetéssk szerint az angol-amerikaiak és oroszok szakitása a háború utáni ujjárondozésre vonatkozó feiforáspeli különbségek miatt a nemetek leverése utáni időpontra virtuálisan Jjflíe'iözett lolognak tekinthető. Nyilvánvalónak latszik, hogy főleg angol részről mindent elkövetnek az angolszászok és oroszok között fennálló nézeteltérések kiküszöbölésére, de a hármas külügyminiszteri találkozó, sőt Roosevelt; Chruchill és Sztálin találkozójának létrejötte sem jeleni! feltétlenül azt, hogy a megegyezés utján fognak haladni, nem is szalva arrólj hogy a találkozó halogatása mennyi re rámutat az ellentétek élességére,. Meg történhetik természetesen, nogy bizonyos időn belül megtalálják a megegyezés módját, le feltételezhető a'z is, hogy'még a. némát kéraós elintézése előtt komolyabb bonyodalmak állanak be az angolszászok és a ' , szovjet között, amelyeknek fejleményeit nVh4*^gj£*o3eí« /Folyt. kov

;