Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)

1987-01-15 / 1. szám

\

A gepida Ardarik családjának sírja az erdélyi Apahidán került elő, de pompás ékszereket dobott felszínre a régészásó Bakodpusztán is. Itt volt az ugyancsak germán szkirek királynői temetkezőhelye. Ezek az előkelő asszonyok sokáig éltek a hun nagykirályok udvarában. Szikáncson és Bényen azokat a bizánci aranypénzeket rejtették a földbe hun előkelők, Bleda hívei, amelyeket éppen Attila mohósága fenyegetett.

Ma már nem Priszkosz rétor szavai, hanem azonosított leletek igazolják: Ruga£ Bleda és Attila udvara az akkori világ egyik központja volt, ahol rendre megjelentek s hosszabb-rövidebb időt eltöltöttek a hódolt germán, iráni és török népek királyai. Részben magyar kutatók, főként Harmatta Bános munkája nyomán vált világossá, hogy a hun vezetőréteg eredetileg nem törökül beszélt, mint azt sokáig feltételezték, hanem egy iráni nyelven. Az utóbbi évtizedek hazai régészete szolgáltatott arra is bizonyítékot, hogy Attila fapalotája körül nem csupán nomád pásztorok legeltették lovaikat, hanem az 5. század közepére már jócskán előrehaladt a barbár népek áttérése is a földművelésre.

A magyar szakembereknek természetesen arra is van válasza, honnan ered a hun-magyar rokonság képzete az Árpád-kori gesták és krónikák szerzőinél. Úgy látják, e szép mese két szálból szövődött. P. mester - Anonymus - az Árpád-nemzetségben kialakult ősi fejedelmi leszármazási lista hagyományát dolgozta fel. Ez a származástudat onogur-bolgár közvetítéssel juthatott el az Árpádokhoz. Kézai Simon meseszövése a Kriemhilt-eposzt, azt a germán hősi éneket használta föl, amelynek epikus anyagát a magyarok igen korán, esetleg még a honfoglalás előtt megismerték.

1987.XXIV,évf.l.sz.____________Hazai Tudósítások_____________6-o-A VEGA UTÁN A PHOBOS-PROGRAM

A VEGA-programban végzett eredményes munkájáért kapott Állami-díjat 1986 tavaszán hat magyar fizikus és mérnök. Közülük ketten pályázatot nyertek, s így részt vehetnek az új kísérlet