Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-01-15 / 1. szám
1987.XXIV.évf.l.sz Hazai Tudósítások 7 a Phobos-űrszonda előkészítésében, műszereinek kifejlesztésében. Szalay Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében dolgozik, a Részecske és Magfizikai Kutatóintézet munkatársa. A VEGA-program idején az űrszonda fedélzeti megfigyelő rendszerének szerelését, kipróbálását irányította. A másik pályázatnyertes - Apáthy István - a nagy kutatási kombinát egy másik tudományos műhelyében, az Atomenergiakutató Intézetben tevékenykedik. A VEGA-programban a Halley-üstökös körüli plazmavillámokat vizsgálta, s a bolygóközi tér folyamatos elemzését végezte. Személyében egy nagy múlt századi magyar tudósdinasztia egyenesági leszármazottjára terelődött a nemzetközi és hazai tudományos közvélemény figyelme: idősebb Apáthy István /1829-1889/ korának nagyhírű jogásza, fia, ifjabb Apáthy István /1863-1922/ pedig a századvég és -forduló jeles természettudósa volt. A két magyar szakember az új űrszonda összeszerelésében Lindauban vesz részt. Itt működik az NSZK világhírű fizikai kutatóintézete, a Max Planck Intézet. A Phobos-űrszonda feladatain a magyarok és a vendéglátók még szovjet, amerikai, ir és osztrák tudósokkal osztoznak. A program a napszél mérésére szolgál a Mars és holdja, a Phobos térségében. /Napszélnek a Napból az űrbe kiáramló részecskéket nevezik.Megfigyelését a tudósok öszszekapcsolják a bolygóközi térben keletkező plazmahullámok folyamatos érzékelésével s elemzésével./ E célra a szonda fő egysége, az úgynevezett plazmakomplex szolgál. Ebben öt érzékelő berendezés működik. A két magyar fizikus-mérnök a tervezésben, szerelésben és a földi kipróbálásban több feladatot old meg. Ezen az összetett megfigyelő egységen található egy alacsony energiájú teleszkóp is. Ezt egy elfordítható alapzatra szerelik, hogy azon forogva irányérzékenyen mérhesse, milyen irányból érkeznek a részecskék. Ezt az alapzatot - az úgynevezett platformot - s "lelkét": a mikroprocesszoros számítógépet magyar szakemberek készítették el. A teleszkóp mechanikáját és tápfeszültségellátó rendszerét ugyancsak Budapesten, a Központi Fizikai Kutató Intézetben fejlesztették ki. E munkákban még idehaza részt vett a két pályázatnyertes is, s most Lindauban e tevékenységüket folytatják. Részt vesznek az egyes ér-
