Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-01 / 6. szám
1987.XXIV.évf.6.sz. Hazai Tudósítások 7 doktora úgy vélte, hogy a felirat a rovásírás sajátosságaira utal. A nópvándorláskori, főleg ótörök nyelvek, illetve ezek fejlődésének ismeretében kísérelte meg rekonstruálni a rég kihalt avar nyelv szavait. Ez a szöveg a mai magyar nyelvre lefordítva a nyelvész professzor szerint a következő: "Varobokán, Hozzád imádkozom. Törgüsz, Te hozd az örömöt! Ersze, Te pusztítsd el a rosszat! Mindez bevésve, beróva legyen! így legyen felróva!" A megfejtés közreadásakor a professzor hangsúlyozta, ez a megoldás csupán feltételezés, amely talán hozzásegíthet a kérdés végleges megválaszolásához. Most egy másik kutató dr. Vékony Gábor régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa vizsgálta tovább az avarkori lelet feliratát. Eredménye lényegesen eltér a korábbi megállapítástól. Része volt ebben annak is, hogy a tűtartót rejtő sír feltárása előtt a régész már jelentős ismereteket szerzett a rovásírás terén. így amikor előkerült a szarvasi lelet, a tűtartón felfedezett jelek megfejtéséhez már két alapvető ismeretre támaszkodhatott. Tökéletesen megalapozottnak tűnt az a feltételezés, hogy ebben a tekintetben a szarvasi rovásírásban, miként a székelyben is, ugyanúgy jelölték az "sz" és az MnM hangot. A másik kiindulási pont az volt, hogy a nagy nomád birodalmak uralkodói korában ünnepélyes alkalmakkor négyféle itallal kínálták a vendégeket, akik rendszerint sokféle népből kerültek ki és sokféle nyelvet beszéltek. Az itt használatos /például a nagyszentmiklósi/ aranykancsók alján olyan karcolások voltak, amelyet a rovásírás jeleihez hasonlítottak. Az előbbiek ismeretében a kutató jogosan gondolt arra, hogy ezekkel a szavakkal annak idején arra akarták felhívni a figyelmet - esetleg több nyelven -, hogy a kancsóban milyen italt szokás felszolgálni. A nagyszentmiklósi aranyedények vizsgálata végülis csaknem a teljes hangzósor - összesen 21 jel - bangértékét igazolta. Ezek után a szarvasi leletre visszatérve, alig maradt a kutatónak egyéb teendője, mint a rovásírás jeleit behelyettesíteni a ma használatos latin betűkkel. így talált rá egy "ist n m" betűcsoportra, amelyet a hiányzó magánhangzókkal kiegészítve az "istenem" szót ismerte fel. Ennek a módszernek,
