Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-01 / 6. szám
1987.XXIV.óvf.6.9Z Hazai Tudósítások 6 azt, hogy megszűnt immár minden előítélet. Ezek leküzdése nehezebb feladatnak bizonyul, mint hittük. Pedig már Bartók Béla is rámutatott, hogy a népek képesek együttélni, a köztük tapasztalható acsarkodást, gyűlőlséget mindig kormányok szítják. Szerencsésnek tudhatjuk magunkat, hogy ma nincs olyan kormány Magyarországon, amelynek a gyűlölködés keltése állna érdekében, miként nem kényszerül egyetlen hazai kisebbség sem arra, hogy eszköz legyen ilyen politika szolgálatában. A magyarországi németek kultúrát, munkaszeretetei, mesterségek tudását, szorgalmat, vállalkozó készséget hoztak magukkal - fejezte be felszólalását a népfront főtitkára. - A magyarság szegényebb lenne e hozomány nélkül, s ezt a tényt mindig szem előtt kell tartanunk. Ezt követően történészek előadásai tekintették át a hazai németség három évszázadának politikai, gazdaság- és művelődéstörténetét, melyet a tatai német nemzetiségű múzeum anyagából rendezett szép kiállítás is illusztrál.-o-RÉGEBBI A HALOTTI BESZÉDNÉL? Annak idején már beszámoltunk arról a kutatásról, amelynek célja: kideríteni, milyen tartalmú szöveget róttak a 9. század első felében arra tűtartóra, amelyet a szarvasi avar temető egyik sírjában találtak. A lelet 1983. április 27-én került elő, egy feltehetőleg 40-50 éves korában elhúnyt nő sírjából. Az üreges juhcsontból készült, hasáb formájúra csiszolt tárgy, csaknem teljesen épségben vészelte át az évszázadokat, és csupán egyik végén hiányzik belőle egy kisebb darabka. Aki ezt a tűtartót annak idején a halott mellé helyezte, bizonyára nem gondolta, mekkora feladat elé állítja majd jóval több mint egy évezreddel később azokat a kutatókat, akiknek népe az ő népének örököseként él ezen a földön. Többen is hozzákedztek az avar kori leleten található felirat megfejtéséhez. Róna-Tas András professzor, a nyelvtudományok
