Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-01 / 6. szám
1987.XXIV.évf.6.82. Hazai Tudósítások 3 A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL Csatlakozás .jugoszláv és kanadai .1 avaslatokhoz Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó március 3-i teljes ülésén Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője bejelentette, hogy Magyarország társszerzőként csatlakozni kíván két, Jugoszlávia által beterjesz tett javaslathoz. Ezek szorgalmazzák a nemzetiségi kisebbségek jogainak és jogos érdekeinek védelmére a helsinki folyamat dokumentumaiban és más idevágó nemzetközi rendelkezésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, s a különböző államokban élő azonos etnikai csoportok tagjainak kapcsolattartási, anyanyelvükön való informálódási jogát. Magyarország ugyancsak társszerzőként csatlakozik a Kanada és más országok által benyújtott azon javaslathoz is, amely felhívja a részt vevő államokat a nemzetiségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, a nemzetiségi kultúrák sajátos arculatának megóvására, többek között a nyelv és az irodalom megőrzésének, gazdagításának, valamint a továbbadás lehetőségének biztosítása útján. A nemzetiségi kérdésről és annak a bécsi utótalálkozón felvetődött vonatkozásairól szólva a magyar küldöttségvezető aláhúzta: a nemzetiségi kérdésnek egyszerre vannak nemzeti és nemzetközi hatásai, amelyek megerősítést nyertek a helsinki folyamat dokumentumaiban. Ezért a probléma felvetését nem lehet károsnak és haszontalannak tekinteni. A nemzetiségi kérdés nem szűnt meg létezni még akkor sem, ha egyes időszakokban némelyek úgy vélték, hogy amiről nem beszélnek, az egyszerűen nem is létezik. A demokrácia fejlődését minden országban egészséges, ésszerű és nagylelkű nemzetiségi politika folyamatos megvalósításának kell kísérnie, amely kizár mind a többség, mind a kisebbség részéről mindenfajta nacionalizmust, sovinizmust. A nemzetiségi kisebbségek kérdését egyszer s mindenkorra megoldottnak nyilvánítani olyan elképzelés, amelynek semmi köze a valósághoz. A min-
