Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-01 / 6. szám
1987.XXIV.évf,6.sz. Hazai Tudósítások 4 den egyes társadalom életében zajló változások szavatolják azt, hogy e vonatkozásban mindig sok tennivaló lesz. A haladó társadalmi keretek megkönnyíthetik a nemzeti kisebbségek helyzetének igazságos rendezését, de nem biztosítják, hogy a kérdés önmagától megoldódjon. Természetesen ez a rendezés annak az országnak az illetékességi körébe tartozik, amelynek területén e nemzetiségek élnek. De nem szabad azt hinni, hogy a nemzetközi közösség és főleg azok az államok, ahol a lakosság kapcsolatokat tart fenn egyes határokon túli kisebbségekkel, közömbösséggel viseltetnek az iránt, ahogyan az ezzel kapcsolatos problémákat a másik országban kezelik. A magyar álláspont kifejezésre juttatja, hogy szűnjön meg mindenfajta megkülönböztetés, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeket sújthatja, s hozzájárul a nemzetiségek kulturális identitásának fenntartásához és fejlesztéséhez. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a kisebbségek nemzetiségi egzisztenciájának találkozási pontot kell jelentenie, az együttműködés hídját kell alkotnia a különböző országok között - mondotta Erdős André, s rámutatott arra, hogy a nemzetiségi témának a humanitárius kérdések egész körét átfogó vonatkozásai is igazolják a harmadik kosárban szereplő kérdések minden részletre kiterjedő megvitatásának jogosságát. Kérdés a külügyi bizottságban Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára elnökletével március 5-én ülést tartott a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága. Boldizsár Iván /országos lista/ képviselő a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának közelmúltban megtartott ülésén elhangzott vádakról, illetve a magyar álláspontról kérdezett. Szűrös Mátyás válaszában emlékeztetett rá: a magyar újságokban is megjelent tényközlés arról, hogy Bukarestben ülést tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen részt vett és beszédet mondott Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök is.
