Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-09-01 / 16. szám
1986.XXIII.évf.16.sz Hazai Tudósítások 2 NEGYVEN ÉVES A MAGYAR FORINT Magyarországon 1946 nyarán - a világ legnagyobb számértékeit produkáló infláció után - vezették be az új pénzegységet, a forintot. Az új valuta jelentősen hozzájárult az ország háború utáni stabilizációjához, az újjáépítéshez, a lakossági ellátás javulásához. A forint értékállónak bizonyult: az elmúlt 40 évben - évente átlagosan - 5 százalékot vesztett vásárlóerejéből, s ez kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A papírpénzek formája is állandó, a 20, 50 és 100 forintos bankjegy megjelenése 40 év óta változatlan, s ez is egyedülálló Európában. A forinttal nagy terveik vannak a nem távoli jövőben a magyar pénzügyi vezetőknek: részleges, külső konvertibilissá tételét kívánják megvalósítani. A pengő inflációja már 1938-ban megkezdődött. A háborús rablógazdálkodás, majd a szörnyű pusztítások következtében a magyar gazdaság teljesítőképessége a békeidőszakhoz képest mintegy 10 százalékra esett vissza. 1946 nyarán a pénz gyakorlatilag értékét vesztette, az árrendszer felbomlott. A forgalomba került pengő mennyisége csak 10^° nagyságrendű számmal volt kifejezhető. Az új pénz egysége, a forint 400 ezer quadrillió /10 / pengőnek felelt meg. A magyar gazdasági vezetés hathatós intézkedései nyomán 1946 közepén az ipari termelés már elérte az 1938. évi szint 50 százalékát. A stabilizálást segítette, hogy a Szovjetunió meghosszabbította a 300 millió dolláros magyar jóvátétel visszafizetési határidejét. Segített az is, hogy Magyarország visszakapta a Magyar Nemzeti Bank 32 millió dolláros aranykészletét, melyet a fasiszta kormány vitt nyugatra. Az új forint akkor 0,0757 gramm arannyal volt egyenértékű, egy kilogramm színarany 13 210 forintot ért. Az aranyparitás alapján egy USA dollárért 11,74 forintot fizettek 1946-ban. /Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank 44 forintért vált be egy dollárt/.
