Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-09-01 / 16. szám
1986.XXIII.évf.16.sz Hazai Tudósítások 3 Az új forintba vetett bizalom eredményeként viszonylag gyorsan lendületbe jött a magyar gazdaság, az állami költségvetés közel került az egyensúly állapotához. A forint legnagyobb értékcsökkenése /58 százalék/ az 1946-1952 közötti években következett be, amikor a kereslet általában meghaladta a kínálatot, a fogyasztási cikkekből pedig különösen hiány volt. Az 1952 utáni negyedszázadban az árszínvonal növekedése nem haladta meg az évi 2-3 százalékot. A legutóbbi időszakban - 1978 és 1985 között - évente átlagosan 7 százalékkal nőtt az árszínvonal. A gazdasági vezetés 1986-ra 5 százalék körüli inflációval számol, s a tervidőszak végéig /1990/ 4 százalékra kívánják leszorítani az árszínvonal növekedését. Magyarországon 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus megkezdésekor a forint és a külföldi valuták között kettős árfolyamot - kereskedelmi és turista - vezettek be. 1981 óta a forintnak a nyugati valutákkal szemben egységes árfolyama van, amely egy lépés a külső konvertibilitás felé. Fekete Dános, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egy korábbi interjúban beszélt a forint részleges, külső konvertibilissá tételéről. Ez annyit jelentene, hogy a magyar vállalatok könnyebben juthatnának konvertibilis valutához,és a külföldi cégek is fizethetnének forinttal. A lakosság azonban továbbra sem válthatná át pénzét szabadon más valutákra. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a vállalati önállóság növelése, az adóreform, a bank és a biztosítási rendszer reformja mind-mind a jól funkcionáló, versenyképesen termelő magyar gazdaság és a jó forint érdekében történik.- o T
