Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-07-01 / 12. szám
1986.XXIII.évf.l2.sz.Hazai Tudósítások 15 A TOLDI-SZÓTÁR Egy egri irodalomtörténész, Pásztor József főiskolai tanár húsz évi munkával elkészítette Arany János Toldijának szókészlete című monográfiáját, népszerűbben a Toldi-szótárt. A művet elég nagy példányszámban adták ki ahhoz, hogy jusson belőle az ország könyvtáraiba s minden olyan iskolába is, ahol a Toldi kötelező tananyag. Ez a vállalkozás sorrendben a harmadik korszerű írói szótárunk. Korszerű abban az értelemben, hogy teljességre törekszik, azaz számba veszi minden szó minden előfordulását és minden nyelvtani alakját. Két elődje közül 1972-ben adták ki a bús szegedi poéta, Juhász Gyula költői nyelvének szótárát. A három kötetes Petőfi-szótár - Petőfi Sándor életművének szókészlete - 1975 és 1978 között készült el, utolsó kötetének megjelenését a nyomda erre az évre ígérte. E szótárak készítői munkájukhoz számítógépet hívhattak segítségül. Pásztor József munkája abban különbözik a Juhász-kutatást irányító Benkő László és a Petőfi-szótárazó szakemberek - G-áldi László, J. Soltész Katalin, Szabó Dénes és Wacha Imre - tevékenységétől, hogy hagyományos módszerrel, cédulázva készült. E régi-régi filológushagyomány követőjeként az egri irodalomtörténész - Lehr Albert munkásságának fonalát vette föl ismét. Lehr Albertét, aki 1880-ban Arany Toldiját iskolások számára jegyzetelve jelentette meg, majd két évre rá ötszáz oldal terjedelemben adta közre nagy Toldi-kommentárját, ’’nyelvi és tárgyi magyarázatokkal kísérve” Arany költői elbeszélését. A tudós halála napjáig, 1924-ig dolgozott az Aranyszótáron, de a vállalkozás - amely a mai koraputerizált korban is meghaladja egy ember teljesítőképességét, nem hozhatott befejezett eredményt. A szótár nem készült el, Lehr jegyzetes Toldiját utoljára 1942-ben, a 14. kiadásban bocsátották közre. Időközben
