Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-07-01 / 12. szám
1986.XXIII.évf.12.sz Hazai Tudósítások 16 azonban a Toldi, amely 1879-ben a gimnáziumok számára lett tananyag, bevonult minden magyar diák életébe. A művet 1946- tól az általános iskolában is tanítják. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy tíz és tizenkét éves koruk között magyartanáraik irányításával heteken át tanulmányozták, elemezgették előbb Petőfi János vitézét, majd a Toldi-trilógia első részét, annak a Toldi Miklósnak történetét, akinek még "legénytoll sem pehelyzik állán". tfj Toldi-szótárunk erre való tekintettel nem csupán tudományos segédeszköznek készült, hanem nyelvművelő, ismeretterjesztő feladatot is ellát. Hozzásegíti - részben illusztrált - szócikkeivel a diákot, a tanárt, a versszerető olvasót, hogy a költemény valamennyi szavát és kifejezését pontosan értse. Az elbeszélő költemény feldolgozott első része mintegy tízezer szóból áll. A szótárazás egyik meglepetése az volt, milyen sok olyan egyedi szóra - költői leleményre, versbe foglalt tájszóra - bukkant a szótáríró Pásztor József, ami hiányzik a múlt század nagy összefoglaló gyűjteményéből, a Czuczor Gergely és Pogarasi János által szerkesztett A magyar nyelv szótárából. A két tudós - özuczor költőnek sem volt utolsó a maga korában - 1860 és 1880 között szedte hat kötetbe a magyar nyelv több mint 110 ezer szavát. "Anyafarkas, emberkép, emberöltő, gyepszél, legénytoll, szöcskenyáj, tőszomszédos, utcaközép, zimankós, zsindelytető" - ez csak mustra sírból a néhány száz szóból és szójelentésből, amelyeket a "Czuczor-Pogarasi" még nem tartalmazott. Ezek közül jó egynéhány éppen a Toldi nyomán vált közismertté, bizonyítva, hogy a költői nyelvteremtés erejét bizony a szótáríró buzgalma mindenkor csak botladozva képes követni.- o -
