Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-01 / 1. szám

1985.XXII.évf.1.sz Hazai Tudósítások 9 A Kossuth. 1946. január 18-án, a nagy robbantások első évfordulóján megnyílt a Kossuth-híd a forgalom számára. Betöltötte kisegítő feladatát, és miután a többi híd helyreállítása megtörtént, 1960-ban lebontották, mert rontotta a városképet. A volt budai híd­főnél a következő táblát helyezték el: "Ezen a helyen állt a Kossuth­­híd. Dolgozóink hősies, önfeláldozó munkája 8 hónap alatt építette a fasizmus által esztelenül elpusztított Duna-hidak ideiglenes pót­lására... Nemes feladatának betöltése után 1960-ban lebontották." A budapesti hidak történetének legutolsó állomása a Petőfi-híd, a Margithíd, majd az Árpád-híd bővítése, amely a közeli napokhoz fűződik. A hatsávosra szélesített híd a legnagyobb forgalom gyors és biztonságos lebonyolítására vált alkalmassá. A leendő újabb fővá­rosi közúti híd, vagy éppen hidak sorsa ma még nem fogalmazódott meg pontosan. Megépülésük a közlekedési hálózat fejlesztéséről, an­nak anyagi fedezetétől függ.- o -December 19-én tartotta 1985. évi utolsó ülésszakát a magyar ország­gyűlés. RÉGI ORSZÁGGYŰLÉSEK Magyarországon megközelítőleg hét évszázada tartanak ország­­gyűléseket. Az első magyar királyok ugyanis még az ország megkérde­zése nélkül kormányoztak, s az 1222-ben megtartott fehérvári gyűlés során megszövegezett Aranybulla - amely egyebek között a szervien­­sek, a^z a későbbi nemesség egyes jogainak leszögezésekor olyan kitételt is tartalmazott, hogy az évenkénti fehérvári törvénykezé­si napokon a király köteles megjelenni, s részvételükben a szervi-

Next

/
Thumbnails
Contents