Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1985.XXII.évf.l.sz. Hazai Tudósítások 10 ensek se akadályoztassanak - nem volt egyéb kiváltságlevélnél, noha tartalmában már közelített a későbbi országgyűlési törvényhez. Négy és fél évtized múltán a szerviensek továbbléptek: az 1267-ben Esztergomban megtartott gyűlésükön már önmaguk számára is kötelezővé tették a megjelenést a Szent István-napi országos gyűléseken. 1298. augusztus 5-én, a pesti ferences-minorita templom mellett, III. Endre által összehívott gyűlésen alkották meg a résztvevők - a király, az ország bárói, s az egybegyült főpapok "Magyarország összes nemeseivel, s a szászok és kunok mindegyikével tanácskozván" - azokat a törvénycikkeket, amelyek szövegezésükben és megerősítésükben először juttatták kifejezésre az országgyűlési törvényhozás új formáját, a tárgyalásoknak azt a magatartási szabályát, amelynek megtartását akár fegyverekkel is szavatolni lehet. Ez a pesti gyűlés viselheti méltán elsőként az országgyűlés elnevezést. A későbbi országgyűlések színhelye rendszerint a királyi székhely közelében volt, - a nemesség a Pest melletti Rákos-patak körüli mezőn jött össze, a főurak pedig a királlyal Budán tanácskoztak, s többnyire csak üzeneteket váltottak a köznemesekkel. Nyomós okok azonban olykor máshová invitálták az országgyűlés résztvevőit. I. Károly Róbert például 1323-ban Temesvárott hívta össze az országgyűlést, mert az Anjou-ház hívei az ország déli részein voltak többségben. Gyakran volt a "honatyák" találkozójának színhelye Pozsony is. Az ottani ferences templomba először Zsigmond király hívta össze az országgyűlést 1402-ben, ötven évvel később így tett Hunyadi János is, Buda török kézre kerülését követően pedig több mint két évszázadon át itt tartották a magyar országgyűlést, azaz, ahogy akkor nevezték: a diétát. Az 1452-es pozsonyi országgyűlés Bécsben fejeződött be, s egy év múltán, - amikor V. László hatalomátvételét ünnepélyesen elismerték, ismét a későbbi császárváros lett az országos esemény szín-
