Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1985.XXII.évf.1.sz. Hazai Tudósítások 8 Az Erzsébet. Mindig a viták hídja volt, már megépítése idején - 1903-ban - is sok mindenben megoszlottak a vélemények, így ezt a sorsát az újjáépítésekor sem kerülhette el. Le kellett mondani műemlék jellegű helyreállításáról, mert a fokozott forgalmi követelményeknek a híd úgy már nem tudott volna eleget tenni. 1964- ben épült fel az új, karcsú építmény. Petőfi és Árpád.A további hidak közül a nem különösebben mutatós Petőfi-hidat 1937 szeptemberében adták át. Az Árpád -híd építése - először - 1939 tavaszán kezdődött, de a háború miatt abbamaradt. 1948-ban kerülhetett sor a munka újbóli megkezdésére. A híd teljes hossza a feljárókkal együtt két kilométer. Hídfőtől hídfőig közel ezer méter. A Szovjetunió és Dánia kivételével ennél hosszabb közúti hidat nem építettek Európában. 1944. november 4-én a Margit-híd pesti szárnyának váratlan felrobbanása /a németek aknázták alá/ adta meg a jelet a világtörténelemben is páratlanul esztelen pusztításra. December 24-én a visszavonuló németek felrobbantották az északi összekötő vasúti hidat, majd szilveszterkor a délit is. Amikor Pest legnagyobb része már felszabadult, január 14-én robbantották fel a Petőfi-hidat. A Margit-híd pesti szárnya már az ősz óta vízben volt, és Mancika, a póthíd szolgálta a szigeti közlekedést. Január 16-án robbantották a Szabadság-hidat, végül 18-án a Margit-híd még épen maradt hídmezőit, a Lánchidat és az Erzsébet-hidat. A szovjet műszaki alakulatok szinte napok alatt építették meg a margitszigeti cölöphidat a Sziget utca és a Lukács fürdő parkja között. Ezt is Manóinak nevezték. A Szabadság-híd és a Petőfi-híd roncsain hídprovizóriumokat létesítettek, s több ideiglenes jellegű hidat is készítettek. Csak a déli összekötő vasúti híd póthíd ja birkózott meg a zajlással és még 1946 telén is állt. Az elpusztított budapesti hidakat 1964-ig újjáépítették.
