Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-08-01 / 14. szám

1984.XXI.évf.14.az.

Hazai Tudósítások

11

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy Somogyország is törzsi állam volt. Pejét - Zerindet és Koppányt - mindenkor a maga hatalmi érdeke vezette, sosem az atyafiság. Ily módon a krónikák "dux" címzése mindkét jelentésében ráillett Koppányra. A helynevek elemzése pedig jórészt fényt derített, kikre támaszkodhatott a két nagyfejedelem. A korabeli névadás ugyanis akkor élt törzsi-etnikai megnevezéssel, ha a megnevezett népesség eltérő etnikai környezetbe került. Van Somogybán 6 Berény, 4 Kér és 2 Keszi. Ezek a nagyfejedelemnek egykor behódolt magyar törzsek nevei. Akad itt továbbá 4 Besenyő,

2 Oszlár /=alán/ és 1 Lándor /=bolgár/ elnevezésű falu is. A 3 Örs és a 2 Ság elnevezés a kabarokra utal. A nagyfejedelmi seregben eszerint a könnyű lovas magyarok mellett besenyők, alánok, kabarok és bolgárok szolgálhattak. A forrásokból még az is valószínűsíthető, hogy a besenyők élén István korában a besenyő rokon, Tomaj állt, aki aztán a Balaton északi partján kapott adományba három falut.

Magukat az eseményeket ismerjük. Géza halála után Koppány a régi szokásokra hivatkozva jelentette be igényét a fejedelemségre s az özvegy Sarolta kezére, azonban rajtavesztett. Az újabb kutatások csupán a magyarázatban térnek el a hagyományostól. így rámutatnak, hogy a pogány jelszavak csak ideológiai célt szolgáltak. Koppány mint Árpád-házi előkelőség bizonyosan meg volt keresztelve. Környezete is ismerhette az új hitet, mert „Somogyország" Dráván túli területén - mondják a jugoszláv kutatók - már az ő idejében fennállt egy görög ritusú kolostor. Más adatok a harcok arisztokratikus jellegét emelik ki. Az egyik István legenda is "lázadó nemeseket" emleget. Szinte bizonyos, hogy Istvánnal nem az alávetés ellen tiltakozó kozszabadok fordultak szembe, hanem Koppány és katonai kisérete. A közembereket, ismét csak nagy valószínűséggel, a törzsi államfő - Zerind és Koppány - már előzőleg a maga uralma alá hajtotta.- o