Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-08-01 / 14. szám
1984.XXI.évf.14.sz. Hazai Tusósitások 10 korára vonatkozóan a királyi családnál: azt a hercegét, aki az ország egy tartományában mint "ifjabb király" uralkodott. El kellett dönteni, ki volt Koppány: törzsfőnök-e vagy a fejedelmi család hercegi sarja. A válasz - Györffy György és Kristó Gyula kutatásai nyomán - az, hogy „is-is". A magyar történészek között újabban az a felfogás terjedt el, hogy a törzsszövetség Magyarországon is több lépésben, fokozatosan alakult át hűbéri állammá, s mindegyik szakaszt a leghatalmasabb arisztokraták ádáz hatalmi harcai töltötték ki. Mint az oroszok, lengyelek, cseh-morvák, németek, a viking-skandinávok és az angolszászok esetében, a Kárpátmedencében is átmenetileg több törzsi állam létezett egymás mellett. E hatalmi központok közül csak az egyik volt az Árpádoké. Uralomra jutásukat az augsburgi vereség alapozta meg, mert azokat a nemzetségeket, törzseket, amelyeknek fegyverforgatói a csatatéren és fogságban maradtak, az Árpádok irányításuk alá vonhatták. E folyamatot Taksony nagyfejedelem, Géza apja indította el, s unokatestvére, Tormás a hatalmi átrendeződés során jutott Somogyország birtokába. Tőle örökölte fia, Zerind, majd unokája, Koppány. A viszony Somogyország és az esztergomi nagyfejedelmek között a gyanakvó szövetségeseké volt. Géza bizalmatlanságát éppen a mai somogyi helynevekből lehet kiolvasni. Ha ugyanis a bizonyíthatóan 10-11. századi törzsi helyneveket rávezetjük a térképre, kiderül, hogy azok kettős gyűrűben fogják körül Somogy központi területét. Még az is kiviláglik, hogy a lazább belső gyűrű egyben szabálytalanabb alakú is: egyes települések benyúlnak Somogyországba. Miért? Györffy György szellemes magyarázattal szolgál. Szerinte mindez az egykor oda telepített katonák, az "őrzők" faluinak bizonyitéka. A külső gyűrűt még Géza fejedelem hozta létre, a belsőt már István. Ez utóbbi a frissen hódoltatott terület pacifikálásának stratégiai érdeke szerint alakult szabálytalanná.
