Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-05-01 / 8. szám

1902.XIX.évf.8.SZ.

Hazai Tudósítások

11

A 125 ÉVES ALAGÚT KRÓNIKÁJA

Százhuszonöt éve adták át a közforgalomnak a V árh e gy - al agut at.

x

Éppen delet harangoztak, amikor a pest-budai városatyák átértek a Lánchídon. Beléptek a dór oszlopok övezte óriás bejáraton, a csaknem 350 méteres ut végén kibukkantak a Krisztinavárosban. E jeles nap dátuma: 1857.április 30.

x

A hegy megfúrásának ötlete bizonyos Novák Dániel mérnöké volt, aki elképzelését az egykori "Ismertető" 1837.november 16-i számában adta közre. Két év múlva Buda város mérnöke, Baczó József elkészítette a részletesebb terveket is. A városatyák azonban nem rajongtak az ötletért. Széchenyi István viszont azt tartotta: a főváros fejlesztéséhez égetően szükséges az alagút megépítése. A szabadságharc késleltette az épitést. Végül Ürményi József alnádor élesztette újjá a tervet, s 1851- ben társulatot alapított, részvényeket bocsátott ki: ebből épüljön meg az alagút. A tervezéssel, kivitelezéssel Clark Ádámot, a Lánchíd építőjét bízták meg.

Az építés indulásáról a Budapesti Hírlap 1853.április 13-i számában ezt olvashatjuk: "F.hó 11-én reggel ment végbe az alagút munkálatainak ünnepélyes és forma szerinti megnyitása. Ürményi József cs. és kir. kamarás, az Alagút Társaság elnöke és a választmányi tagok által megtörténvén a szokásos ásó bevágások, a munka megnyitás e jelvénnyel véghez ment..."

A robbantásokhoz 800 mázsa lőport használtak fel. 1853-október 25-én a hegy gyomrában találkoztak egymással a két irányból előretörő munkások, majd ho^áfogtak az alagút kiszélesítéséhez. 1855. szeptemberét írták, amikor az Alagút Társaság elnöke Clark Ádámmal együtt próbaként átlcocsilcázott a 10,6 méter magas és 9,5 méter széles alaguton. A későbbiekben elkészültek a bejárati oszlopok, helyére került a főhomlokzat 300 mázsát nyomó záróköve is. Nem volt akadálya a megnyitásnak. A Tanácsköztársaságig a gyalogosok az áthaladásért 1 krajcár vámot fizettek.

T