Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-05-01 / 8. szám
1932.XIX.évf.8.sz. Hazai Tudósítások 12 Egylovas kocsiért 3 krajcárt, kétlovasért 6 krajcárt kellett leszurkolni. Az alagút azonban nem volt tökéletes, a viz csöpögött a tetejéről. Ezért a konflisok ernyőt adták utasaiknak, ha az alagútba értek. Többször szorult javításra is. Legnagyobb felújítása 1973-han történt: fél év alatt varázsolta újjá 18 vállalat sok száz munkása. Falait vastag acélbetétes betonnal szigetelték le, erre üvegmozaik került. Szellőztetését három óriás ventillátor biztosítja. Korszerűsítették az útburkolatot és a világítást is.- o -MEGKERÜLT AZ ELVESZETT PÉCSI EGYETEM? 1367-ben alapította Hagy Lajos király az első magyar egyetemet Pécsett, Vilmos püspök és kancellár javaslatára,és föltehetően a közép-európai gazdasági-társadalmi fejlődés és szellemi áramlatok hatására. Az idő, úgy látszik, kedvezett a főiskolák létesítésének, hiszen a pécsi egyetem alapítását megerősítő bulla kiadásával szinte egy időben ismerte el V.Orbán pápa a bécsi, krakkói és prágai egyetemet is. A pécsi "stúdium generale" diákjai a "hét szabad művészetet" és a jogtudományt sajátíthatták el, a hittudományt azonban nem, ami azért különös, mert a király csak forma szerint volt alapitója, illetve fenntartója az egyetemnek, a tényleges javadalmazó Vilmos, majd később Alsáni Bálint püspök volt. 1400 táján a pécsi Studium generale viszonylag rövid élete véget ért. Egy oklevélből tudjuk, hogy Mátyás király uralkodása idején /1453-1490/ hazánkban már egyetlen főiskola sem működött, voltak azonban káptalani vagy székesegyházi iskolák. Egy ilyen úgynevezett "schola maiorban" folyt a tanitás a XV-XVI. században Pécsett is. 1660-ban járt először Evlija Cselebi török utazó a törökök megszállta Magyarországon. Az erről irt müvében érdekes és értékes utalás található egy valamikori pécsi plátoni - ahogyan ő irja: eflátumi - tudományos főiskoláról: "a korábbi időben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott, kik összes különös és csodálatos tudományt mestereiktől látván, a tudományokat tökéletesítették. Jelenleg azonban e szobákban várkatonaság lakik, és a lakosokkal szórakozik." Evlija Cselebi jelzi, hogy ez az egykori iskola a belső vár, az úgynevezett püspökvár területén állt, a székesegyház mellett. Ez tehát az egyetlen forrás, amely az első magyar egyetem épületének helyéről információval szolgál, és a kor divatjának megfelelő erős tulzásokkal-szépitésekkel, de magáról az épületről is ejt néhány szót, "hetven fejedelmi boltozata" teremről Írván.
