Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-05-01 / 8. szám

1902.XIX.évf.8.3z

Hazai Tudósítások

10

III.Béla egyik pénzén viszont kettős keresztes cimer látható. Béla uralkodása idejéből ugyan nem maradt fenn olyan ábra, amely bizonyítaná, hogy az országalmát is ezzel diszitették, mégis feltételezhető, mivel Béla nevelőapját, Manuel Komnenosz, bizánci császárt is arany solidátusán /nagyértékü pénzérme volt/ kettős keresztes glóbusszal ábrázolták. III.Béla fiának, Imrének a pecsétjére szintén ilyen hatalmi jelvény képét vésték. Peltételezik, hogy a Béla- és Imre-korabeli országalma - amely bizonyára aranyból volt - 1300 előtt elveszett. A ránkmaradt alma Károly Róbertnelc készült, s az eredeti másolata. Ezt a feltételezést sugallja a glóbusz oldalán levő magyar Anjou cimer Károly Róbert korára jellemző változata.

Aki igy vélekedik: Bale János, Kanadában élő magyar történész, a vancouveri egyetem tanára - aki Percy Emst Schramm göttingai professzornál, a jelvénytörténet atyjánál dolgozott. Tanulmányában kétségbe vonja, hogy a koronázási paláston az István képmás kerek jelvényét a XI. századi magyar országalma bizonyitékának tarthatnánk. A magyar országalmára vonatkozó Írott forrás 1290-beli, de szerinte ez az adat is támadható. Nem említenek országalmát a IV. Béla koronázását ismertető írásban, sem az V.István-koriokiratokban, amelyekben az Anna hercegnő által Csehországba vitt királyi ékszereket sorolják fel. Más heraldikusok, köztük Vajay Szabolcs véleményére hivatkozva Bak János úgy véli: ez az országalma Károly Róbert valamelyik koronázására készülhetett, s egy korábbi elveszett kettős keresztes országalma mása. Ugyanakkor fölveti azt a hipotézist is, amely szerint az országalma temetési jelvény volt.

Vannak szakemberek, akik lehetségesnek tartják, hogy az országalma valamikor egy szoborhoz tartozott. A tüzetes vizsgálatok során talán sikerül bizonyságot szerezni valamelyik hipotézis helyességéről.

T