Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-06-01 / 10. szám
1981.XVIII.évf.10.sz Hazai Tudósítások 8 UJ FELFEDEZÉSEK A MOHÁCSI CSATAMEZŐN Munkások kutatják a mohácsi sikságot, az 1526-os csata színhelyét. Nem tudományos babérokra pályáznak ezek az emberek, hanem ismereteikkel segítséget kivánnak nyújtani a régészeknek és a történészeknek az ütközet helyének pontosabb meghatározásában. Helyismeretüknek és buzgalmuknak köszönhetően már eddig is számos értékes leletre hivták fel a szakemberek figyelmét: népvándorláskori temetőre, római erődmaradványokra, elpusztult középkori falvakra, csatatéri tömegsírokra. Az útmutatásaik nyomán kezdett ásatások minden esetben eredményre vezettek. Nemrégiben egy szerény kis füzet jelent meg Mohácson Kiss Béla helytörténész szerkesztésében. Ebben foglalták össze a honismeretet művelő munkásemberek eddigi kutatásait. Többek között olyan adatokat közölnek a mohácsi vész körülményeiről, amelyek mostanáig ismeretlenek vagy alig ismertek voltak. Szabó József karbantartó munkás 35 éve kutatja szenvedélyes érdeklődéssel az egykori csatamezőt. Nálánál jobban senki sem ismeri a terepet. Bár figyelmének középpontjában az 1526-os ütközet áll, vizsgálódásai során "mellékesen" más korra vonatkozó felfedezéseket is tett. Ő vezette nyomra a régészeket például a Duna-menti gepida temető és a római Limeshez tartozó Altinum esetében is. S ő hivta fel a figyelmet 1960-ban az első csatatéri tömegsírokra, amelyek köré később az emlékhelyet emelték. Az ötvenes éveiben járó férfi úgyszólván minden szabadidejét a hajdani csatamezőn tölti. Vizsgálódásai során eddig tiz elpusztult középkori falu nyoma , maradványait lelte meg, köztük nagy valószinüséggel a titokzatos Földvárét, amely a kulcsot jelentheti a további kutatáshoz. Évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket a csata idején elpusztult Földvár helyének felkutatása, azonosítása. Miért oly fontos ez a hely? Azért, mert a település közelében zajlott le az ütközet döntő mozzanata, megtalálása tehát biztos útmutatást adhatna a csata középpontjának meghatározásához, esetleg a további tömegsírok - a tulajdonképpeni temető - felfedezéséhez. Az ütközetben részt vett Brodarics István királyi kancellár, szerémi püspök a szemtanú pontosságával és hite- 1 ességével Írja le a színhelyet: "...velünk szemben hosszan elnyúló domb állott, olyanformán, mint egy színház, s e domb mögött volt a%örök császár tábora, a domb lábánál pedig egy közepes nagy falu templommal, Földvár volt a neve". T
