Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-06-01 / 10. szám

1981.XVIII.évf.10.sz Hazai Tudósítások 9 Szűcs József a bólyi kombinát területén rábukkant a telepü­lés - általa feltételezett - helyére, mégpedig pontosan olyan fekvésben, ahogyan Brodarics látta és leirta. A falu nyomai a dombvonulat lábánál kezdődnek és több mint egy kilométer hosszúságban húzódnak Mohács irányá­ban. Párhuzamosan két sorban láthatók a kis földhalmok, mint egy-egy beomlott házacska helye. Szerteszét patics /sárral tapasztott fal/ marad­ványai, mész-szemecskék, cserép- és tégladarabok, valamint emberi csontok. Jól kivehető a hajdani templom helye is. Ezt a határrészt a mai napig is Törökdülőnek nevezi a nép, ami nem lehet véletlen. A döntő szót természe­tesen majd a régészek mondják ki a feltételezett Földvár esetében is. A Dunán lezajlott eseményekre viszonylag kevés figyelmet fordítottak a történetírók az elmúlt századok során. A mohácsi munkások ehhez is szolgáltattak néhány érdekes adalékot. Az egykorú források szerint a török hajóhad a csata előtti napon - augusztus 28-án - meglepte a mohácsi parton veszteglő magyar naszádokat, amelyeknek legénysége a hadiszerdc és a poggyász kirakodásá­val volt elfoglalva. A kisebb és gyengébb magyar hajóhad nem tudta kivéde­ni a váratlan támadást; a naszádok többsége elsüllyedt, a megmaradtak pedig a török zsákmányává váltak. Az ellenséges hajók azután visszavonultak és a szárazföldi sereggel egy vonalban lehorgonyoztak a Dunán. A mohácsi kikötőben rábukkantak egy magyar naszád maradvá­nyaira. Balázs János mohácsi kavicsbányász kotrógéppel tiz méter mélység­ből különös formájú deszkadarabokat emelt ki. A további munka során lassan felszinre került egy régesrégen elsüllyedt vizi járműnek csaknem valamennyi része. A tüzetes vizsgálat megállapította, hogy az 1526-ban elpusztult egyik magyar naszád roncsait és szállítmányának néhány darabját találták meg a munkások. Később, kis távolságra a helytől, több ágyúgolyót is a felszinre hoztak az úszó kotrógép kanalai. Ennek alapján - egyéb adatok összevetésével - meghatározhatták Mohács középkori kikötőjének helyét. Valahol ott lehetett, ahol most a várost az árvizektől védő betonfal vég­ződik, illetve a földtöltés - helyi szóhasználattal: a bont - kezdődik. Jáksies Mátyás és Pávkovics István sokác munkások segítsé­gével kiterjesztették a kutatást a csatatér Jugoszláviába átnyúló részére is. Az eszéki ut mentén, egy magaslaton megtalálták annak a templomnak a maradványait, amelyet a törökök emeltek 1541-ben mohácsi győ­zelmük emlékére. A templom neve Puszu-Keleszeszi volt, magyarul: Les- Templom. A furcsa elnevezés talán az ütközetben alkalmazott - s oly sokat

Next

/
Thumbnails
Contents