Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-02-15 / 4. szám
1979. XVI. évf. 4. sz. Hazai Tudósítások 15. Óhazai körkép Izraeli költő magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Mordehaj Avi Saul izraeli irót, költőt, műfordítót 80. születésnapja alkalmából művészi tevékenységéért a magyar irodalom külföldi népszerűsítése érdekében végzett munkájáért a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetésben részesítette. Búcsú Erdélyi Mihálytól Meghalt Erdélyi Mihály nyugalmazott színigazgató és zeneszerző. A hajdani külvárosi "filléres" színházak: az óbudai Kisfaludy, az Erzsébetvárosi, a Józsefvárosi és a Márkus Parkszínpad igazgatója számos operett librettójának és zenéjének szerzője és népszerű dalszerző is volt. Egykor a szegények színigazgatójának nevezték. Nyári műsoraiban a legjelentősebb művészeket léptette fel, közöttük Csortos Gyulát, Jávor Pált, Gózon Gyulát, Latabár Kálmánt, s Honthy Hannát. A 83 éves korában elhunyt neves színházi embert a magyar színművészet számos jeles képviselője kisérte utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Molnárok, mészárosok emlékei a múzeumban tatai muzeum. A malomiparnak és a mészáros céhnek állít emléket a két uj Méltó helyet kap az úgynevezett Cifra-malomban az Országos Malomtörténeti Muzeum. Tatát egykor a malmok városának nevezték. Magyarország városai közül itt működött a legtöbb vízimalom. Az első okleveles emlékek a XIII-XIV. századból maradtak fent erről. Az itáliai Bonfini, aki Mátyás uralkodása idején feltérképezte ezt a vidéket, már kilenc, a tatai Várhoz tartozó malmot jegyzett fel. A reformkorban - a XIX. század elején - harmincöt vízimalom működött. Még századunkban, a harmincas évek végén is tizenöt dolgozott. Az utóbbi években azonban már csak egy-két malomban őröltek, de azokat is villanyerő hajtotta, mert a vizek elapadtak. A múzeumba kerülő emlékeket nemcsak a környéken, a Dunántúl szomszédos városaiban, hanem a távolabbi országrészekben is összegyűjtik és bemutatják a malmok egykori lakóinak életét is. Fellner Jakabnak, a magyarországi barokk építészet világhírű művészének alkotása az a másik épület is, amelyben a Húsipari Múzeumot helyezik el. A hangulatos, nádfedeles kőház a tatai Nagy-tó partján, félig a vízben áll. Az 1780 -as években épült, egykor uradalmi vágóhíd Magyarország egyetlen ilyen ipari műemléke. Az épületet restaurálta az Országos Műemléki Felügyelőség, korszerűsítette külső és belső világítását és parkosították a környéket. A muzeum gazdag anyagában bemutatják az egykori tatai mészáros cég eszközeit, szerszámait.
