Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-02-15 / 4. szám
1979. XVI. évf. 4. sz. Hazai Tudósítások 16. A nemzetiségek Kelet-Európában A Magyar Tudományos Akadémia tavaly megalakult kelet-európai és nemzetiségi komplex bizottságai idei első ülésén elfogadta a nemzetiségi kérdések tudományos kutatásának tématervét. A gazdag ajánlólistáról Kővágó László, a történettudományok kandidátusa, az akadémiai bizottság titkára elmondta, hogy a legfontosabb feladat az egységes terminológiai rendszer kidolgozása. Jelenleg ugyanis a nemzetiség fogalmát más-más módon értelmezik a tudósok. Azért is fontos a nemzetiség fogalmának meghatározása, hogy az 1980-as népszámláláskor már ennek alapján vehessék fel az adatokat. Jelenleg Magyarországon azokat a lakosokat tekintik nemzetiségieknek, akik ezeknek vallják magukat, származásuk is ezt bizonyítja, és kinyilvánítják valamely nemzetiségi csoporthoz való tartozásukat is. A textilipar uj piaca, az USA Több mint 150 hazai textilgyár és szövetkezet termékeit exportálja a világ száz országába a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat, ugyanakkor ők látják el a textilipart a legfontosabb nyersanyagokkal is. Vályi Sándor vezérigazgatóhelyettes elmondta: az exportlehetőségek nagyobbak, mint korábban. Uj, gyorsan fejlődő piaci területnek Ígérkezik az USA, ahol a Hungarotex üzletkötői az első piackutatások és bemutatók nyomán tízmillió dolláros üzletet kötöttek. A Hungarotex fontos törekvése, hogy az iparvállalatokkal köz s érdekeltséget hozzon létre a fejlesztésre, a termékösszetétel változásában és a kivitelben egyaránt. Thurzó Gábor emléke Életének 67. évében, hosszan tartó betegség következtében elhunyt Thurzó Gábor, a kiváló magyar irő. Thurzó Gábor Budapesten született 1912-ben. írói pályafutását irodalmi lapoknál kezdte, majd a felszabadulás után a Művész Színház, 1951-től pedig a filmgyári alkotóműhely dramaturgja volt. A Magyar Televízió irodalmi munkatársaként folytatta pályafutását 1961-től, innen ment nyugdíjba ez év januárjában. A "belváros" írója volt. A "belváros" kifejezés lassan kihal nyelvünkből. Az építészek "városközpontot", az idegent eligazító táblák pedig "centrumot" emlegetnek. De ami Thurzó Gábor számára a Belvárost jelentette, az a mai központnak csak töredéke, tulajdonképpen csak a Váci utcának az Erzsébet-hid és a Szabadság-hid közötti szakasza, no meg néhány mellékutca. Itt élt ez az iró születésétől haláláig, ahogyan még ő maga irta: "Ugyanabban a szobában nyitom reggelre az ablakot, ahol az életre nyitottam egykor a szememet." Most ott is halt meg.
