Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. XV. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 9. lághirt, a szinte páratlan népszerűséget. Ezek a müvek már teljesen készen mutatták föl drámaszerkesztői erényeit. Megtanult mindent a francia tézis-drámák technikai biztonságából és a Wildetipusu angol vígjátékok frissen pergő és feszült dialógusaiból. Hajlik a freudi lélek-analizisre, de inkább csak a felületen, a szimbolikáját használja, mint belső összefüggéseit; Molnárt most elsősorban a siker izgatja, s szórakoztatni akar. Nem idegenkedik a képtelen helyzetektől, vagy az azokból való kiindulástól: az ördög képében megjelenő színpadi kisértő, a mennybe menő vagány, aki visszatér gyermekét megsimogatni, a feleségét saját magától - jelmezben! - elhódító színész stb. stb. mind-mind finom jelkép, bravúr-ötlet. Az ördögöt (az "ördög" voltaképp az asszonyt kisértő erotikus vágy szimbóluma) szellemes-pikáns "bemondásai" vitték sikerre, A Liliom - leghíresebb darabja - úgy indul, mint egy környezetéhez alkalmazkodni nem tudó ember (ligeti hintáslegény) portréja, s aztán később átlendül légies-tulvilági költészetbe. A testőr ötletekkel telitüzdelt, poénekre épülő darab, melyben - Molnár néhány értelmezője - Pirandello előfutárát látja. A két világháború között - amikor egyre kevesebb időt töltött hazájában, s közkedvelt alakja volt a nemzetközi nagypolgári világnak, színházi köröknek - érdekes, sajátos kritikai hangot ütött meg. Ezekről tanúskodik az 1920-ban irt A hattyú, az 1928-ból való Olympia, melyekben egy-egy éles villanással mutatja meg a polgári életforma fonákságait, ürességét, hazugságait. Több kísérletet tett a lírai szimbolista dráma irányában is, de ezen a területen bizonytalanabbul mozgott mint az említett "másik" világban (Égi és földi szerelem 1922; Üvegcipő 1924; Csoda a hegyek közt 1933). Kisebb müvei (Előjáték Lear királyhoz 1921), bohózatos darabjai (Játék a kastélyban 1926) a színpadi mesterfogások, a helyzetek bonyolításának bravúrjairól tanúskodnak . - Drámai nyelvezete mindig szabatos, szinpadismerete, atmoszféra-teremtő készsége, dialógusainak felépítése igazi mesterre vallanak. Számos müve került filmre (Farkas, Doktor ur, Az ördög stb.) többször is, a Liliomból Carussel címmel (R.Rodgers zenéjével) nagysikerű musical készült. A külföldi évek Molnár Ferenc a fasizmus előretörése idején Franciaországba, majd Svájcba, végül az Egyesült Államokba költözött, és csak nagyritkán jött haza "önkéntes emigrációjából". Ekkor is sokat dolgozott, s világszerte ünnepelt drámáinak nagy része ekkor is vagy Magyarországon játszódik, vagy a szereplői magyar emberek. Az Egyesült Államokban irt könyvei közül kimagaslik az "Utitárs a száműzetésben" cimü munkája, mely meleg, szívhez szóló, lírai hangulatú vallomás, igen élvezetes olvasmány. Müveiről sokat írtak, méltatva a pesti életet ismerő, gúnyolódó kedvét, érzelmességét (mely nem azonos a szentimentalizmussal), finom megfigyelőképességét, ragyogó színpadi technikáját. Előre kiszámította, tudta (egyik másik színpadi instrukciójába bele is irta): mikor csattan fel - mikor kell felcsattannia - a nézőtéri tapsnak. Világsikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy egyik-másik müve, s a pompás musical, a Carussel napjainkban is müsordarab Európa és Amerika színpadain. xxx xxxx xxx xxxx xxx
